Az amerikai SDN-lista, vagyis a Specially Designated Nationals and Blocked Persons List (Különösen kijelölt Állampolgárok és blokkolt Személyek Listája) sokak számára Rogán Antal nevével vált ismertté. A lista azonban ennél jóval szélesebb körű, és működése számos kérdést vet fel. Dr. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász volt a Millásreggeli vendége.
A lista célja, hogy felelősségre vonja a súlyos emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit. Létrejöttének története Szergej Magnyickij orosz könyvelőhöz kapcsolódik, aki leleplezte hazája legnagyobb korrupciós botrányát, majd gyalázatos módon életét vesztette börtönben. Azóta az Egyesült Államok kiterjesztette a szankciók alkalmazását a világ bármely részén elkövetett bűncselekményekre.
Az SDN-listára kerülés súlyos következményekkel jár. Az érintett személyek nem léphetnek be az Egyesült Államokba, és vagyonukat befagyasztják. „Ha van bármilyen vagyon, akkor nem elég az, hogy nem üzletelnek vele az Egyesült Államokban, hanem hogyha például az Egyesült Államok területéhez kapcsolódó vagyona van, akár bankszámlája, akár ottani ingatlana stb, azt is rögtön befogyasztják.” – mondja Hofmann. Fellebbezésre van lehetőség, de az elnöknek széleskörű jogköre van a lista módosítására.
A lista összeállításának folyamata azonban aggályokat vet fel. Az amerikai kormányzat különböző forrásokból – köztük titkosszolgálatoktól – szerez információkat, és a döntés végső soron az elnök kezében van. Ez felveti a kérdést, hogy a lista milyen szinten használható politikai fegyverként.
A szakértők szerint a lista eddig nem került ilyen célú felhasználásra, de a Rogán Antalt érintő vádak – miszerint „saját maga és pártja gyarapodására követett el korrupciós cselekményeket” – mindenképpen figyelemre méltóak. Az Egyesült Államok közleménye nem részletezi a bizonyítékokat, ami további kétségeket ébreszt.
