Minden év elején izgatottan figyeli a kulturális világ, hogy mely alkotások válnak szabadon felhasználhatóvá. Dr. Sulyok Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szerzőjogi főosztályvezetője a Millásreggeli című műsorban részletesen elmagyarázta, hogy mi is történik ilyenkor, és milyen szabályok vonatkoznak a közkinccsé váló művekre.
A szerzői jogok lejárata
A szerzői jogok nem tartanak örökké. Alapvetően a szerző halálától számított 70 év után az alkotások közkinccsé válnak. Ez azt jelenti, hogy a művek szabadon reprodukálhatók, terjeszthetők és felhasználhatók, mindenfajta jogdíj fizetése nélkül. A jogszabályok szerint nem a halál napja, hanem a halál éve számít. Így például, ha egy szerző 1954-ben hunyt el, akkor az alkotásai 2025. január 1-től szabadon felhasználhatók.
Miért van ez így?
A szabályozás mögött kettős cél húzódik meg. Egyrészt fontos a szerző érdekeinek védelme, beleértve az örökösök anyagi érdekeit, másrészt a társadalom érdeke is, hogy a kulturális javak ne legyenek örökre elzárva, hanem mindenki számára hozzáférhetők legyenek. A 70 éves időtartam nemzetközi egyezményeken alapul, bár korábban Magyarországon ez az idő 50 év volt. A hosszabbítás oka részben az volt, hogy a világháború idején sokan fiatalon hunytak el, másrészt az emberek élettartama is megnőtt.
A közkinccsé vált művek használata
A művek szabad felhasználása nem jelenti azt, hogy a szerző nevét ne kellene feltüntetni. A név feltüntetésének elhagyása jogi következményekkel járhat. A szerző örökösei vagy a jogkezelő szervezetek léphetnek fel ilyen esetekben.Ha valaki közkinccsé vált művet átdolgoz, az új alkotásra új szerzői jogok vonatkoznak. Például, ha egy festményt átfestenek, vagy egy zenét átdolgoznak, az új alkotás már nem használható fel szabadon. Ez az „átdolgozott mű” egy új, egyéni kreatív munka, amely saját védelemmel rendelkezik. A szerzői jogvédelem automatikusan létrejön a műalkotás pillanatában, bejelentés nélkül. Ez eltér a szabadalmi vagy védjegyoltalomtól, ahol hatósági eljárás szükséges. A szerzői jogok bizonyítása azonban nehéz lehet, ezért létezik az önkéntes műnyilvántartási rendszer. Itt a szerzők regisztrálhatják műveiket, ami bizonyító erejű lehet egy esetleges jogvita esetén.
Vitás kérdések és a zene különleges helyzete
A leggyakoribb jogsértések a zenei művekkel kapcsolatosak. Egy zenei részletet könnyebb kivágni és új kontextusban felhasználni, mint például egy festmény egy részletét. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy kép kivágása és részletének felhasználása is jogsértő lehet. A tévéműsorok esetében bonyolultabb a helyzet, mivel több szerző is közreműködhet. A védelmi idő az utolsó szerzőtárs halálától számított 70 év. A filmzene pedig itt id külön kategóriát képez.
Ki felügyeli a közkinccsé vált műveket?
A közkinccsé vált művek felhasználásának szabályosságát az örökösök és a jogkezelő szervezetek (mint az Artisjus) is figyelemmel kísérik. Ők léphetnek fel, ha a szerző nevét nem tüntetik fel a művek használatakor.
