A közelmúltban több oktatási intézményt is bombafenyegetés ért, ami komoly aggodalmat váltott ki a lakosság körében. Kis-Benedek József biztonsági szakértő, a Hadtudományok doktora egy rádióinterjúban elemezte a helyzetet, rávilágítva a lehetséges elkövetőkre, a motivációkra, és a szükséges teendőkre.
Ki áll a fenyegetések mögött?
A szakértő szerint nem egyértelmű, hogy kik állnak a fenyegetések mögött, de több lehetséges forgatókönyv is felmerült.
Iszlám radikális szervezetek: A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az Iszlám Állam valamelyik leányvállalata állhat a háttérben. A céljuk nem feltétlenül egy tényleges merénylet elkövetése, hanem inkább a lakosság megfélemlítése.
Állami tényezők: Nem zárható ki, hogy olyan állami szereplők állnak a háttérben, akik nincsenek baráti viszonyban Magyarországgal.
Egyéb: Bár a „magányos őrült” verzió kevésbé valószínű, de nem zárható ki teljesen. A fenyegetések ugyanis szervezettnek tűnnek, és több országban, egy időben történtek.
Mi a céljuk?
A fenyegetések célja elsősorban a megfélemlítés. A hatóságoknak azonnal reagálniuk kellett, de a félelem elsősorban a lakosságot, különösen a gyerekeket, szülőket és tanárokat érintette az iskolákban. Emellett a fenyegetések célja lehet a hatóságok, a biztonsági szervek és az intézmények kibervédelmének tesztelése is. A szakértő szerint a hatóságok reakciója a tesztelés során hasonló volt.
Kommunikációs hiányosságok
A hatóságok kommunikációja a szakértő szerint gyenge, és kissé nagyképűnek tűnik. Ahelyett, hogy azt mondanák, nincs fenyegetés, ha már maga a fenyegetés megtörtént, inkább a tényeket kellene közölni. A kiberbiztonsági szakértők egyébként gyorsabban jutottak információkhoz, mint ahogy az a hivatalos kommunikációban megjelent. A nyomozás nehézségei abban rejlenek, hogy az elkövetők sok áttételen keresztül küldik a fenyegető leveleket, és igyekeznek eltüntetni a nyomokat.
Mit tegyünk?
A szakértő szerint a következő protokollokat kell követni:
- Intézményi szinten:
- A fenyegetést kapó intézménynek haladéktalanul értesítenie kell a hatóságokat
- Ki kell üríteni az épületet
- Az intézményeknek fel kell készülniük egy protokollra, hogy mit kell tenni ilyen helyzetekben
Egyéni szinten:
◦ A lakosságnak a hatóságok utasításait kell követnie, és a hatóságok engedélyéig nem szabad visszatérni a kiürített épületbe.
◦ Nem az egyén feladata a fenyegetés értékelése, ez állami feladat.
◦ Nem szabad pánikba esni, folytatni kell a tevékenységeket, mert a félelemkeltés az elkövetők célja
Megnyugtató az állami reakció?
A szakértő szerint az állami reakció nem teljesen megnyugtató. Úgy tűnik, hogy a hatóságoknak nincs pontos információjuk arról, honnan jöhettek a fenyegetések, belefáradhatnak a folyamatos ellenőrzésbe, ami veszélyt jelenthet. Fontos az óvatosság, a kommunikáció, és a lakosság megnyugtatása, nem pedig a megfélemlítése.
Mi várható a jövőben?
A hibrid hadviselés kora már eljött, így a hasonló esetek gyakoribbá válhatnak. A fenyegetések formái változhatnak, és más területeket is érinthetnek, például a bankrendszereket. Bár a kritikus infrastruktúrák védelme magas szintű, az internethez kapcsolódó rendszerek esetében mindig fennáll a fenyegetés.