A munkahelyi generációs szakadék ma az egyik legégetőbb téma, de vajon lehetséges-e feloldani a feszültségeket az X, Y és Z generáció között? Bernschütz Mária generációkutató és Bánkuti Gábor, a Digital Pro tulajdonosa a „Szabadesés” podcastben járták körül a kérdést.
A munkaerőpiaci viszonyok alapjaiban változtak meg: míg régebben a „zöldfülű” alkalmazkodott a céghez, ma a Z generációhoz igazodnak a vállalatok, hiszen ők sokkal könnyebben otthagyják a munkahelyet, ha épp úgy tartja kedvük. Bernschütz Mária 2012 óta kutatja a generációkat, és kiemeli, hogy már az Y generáció megjelenése felbolygatta a munkaerőpiacot azzal, hogy szabadabban gondolkodtak a túlórázás és a kötelezettségek terén. Míg korábban a HR-vezetők, ma már a felsővezetők rendelnek kutatásokat e témában, akkora a „veszély”.
A generációk közötti eltérések alapvetően abban gyökereznek, hogy milyen kánonba – azaz milyen meghatározó élmények és technológiai-társadalmi környezetbe – születtek bele. Például az 1946 előtt születetteknek a rádió és a magazin volt a kánonja, míg a mai fiatalok már a digitális világba születtek. Fontos, hogy a generációs értékek egyenrangúak, nincsen magasabb vagy alacsonyabb szintű értékrend. A Ratkó-korszak (a II. világháború után az országot újjáépítők) például eltér az amerikai Baby Boomers generációtól, mivel más volt a történelmi kontextus és az alapvető értékek is, mint a stabilitás és a munka.
A munkahelyi konfliktusok gyakran az értékrendbeli különbségekből fakadnak: míg a korábbi generációk hétköznap dolgoztak, hétvégén szórakoztak, addig az újabb generációk számára a munka maga is hobbi, és hétköznap is jól akarják érezni magukat. A home office vagy a mentálhigiénés támogatottság iránti igény, valamint a fiatal munkavállalók lojalitásának kérdése mind ebből fakad.
A megoldás kulcsa az ítélkezés elkerülése és a megértés. Bernschütz Mária szerint az önreflexió és az önismeret elengedhetetlen a generációs szakadék áthidalásában. Könyvének címe – „Hídépítés” – is utal arra, hogy mindkét oldalról szükség van érzékenyítésre: a fiatalok és az idősebbek felé egyaránt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a fiatalok viselkedése nem személyes támadás, hanem abból fakad, amibe beleszülettek; nincsen jobb és nincsen rosszabb generáció, csupán empátiával, megértéssel és figyelemmel lehet előrejutni.