A radiocafé Business Lounge című műsora két alapvető témát járt körül: az irodapiac átalakulását a COVID-19 után, és a mesterséges intelligencia (AI) robbanásszerű fejlődését, valamint annak társadalmi és etikai vonatkozásait. Marosi Viktor és Ritter Tamás vendégei Gereben Mátyás, a CPI Magyarország ügyvezető igazgatója és Keleti Arthur jövőkutató voltak.
Az irodapiacon a COVID-19 átrendezte a felhasználói szokásokat, de hamar kiderült, hogy a pusztán otthoni munkavégzés aláásta a cégek identitását és az emberek közösségi együttműködés iránti igényét. Gereben Mátyás, a CPI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint bár a klasszikus irodabérlés már nem feltétlenül modern gondolkodás, továbbra is szükség van a fizikai terekre, de már más rendszerben, mint korábban. Jelenleg nem a mennyiség, hanem a minőség a hangsúly.
Nőtt a rugalmas irodaterületek, különösen a coworking irodák népszerűsége, amelyek lehetővé teszik, hogy a cégek ne kelljen évekre elköteleződjenek, és hozzáférjenek alapvető szolgáltatásokhoz. A CPI is olyan „azonnal elvihető” irodatermékeket fejleszt, amelyek a rugalmasságot veszik alapul. A magyar irodapiacon az „élményalapú” vagy „szolgáltatás alapú” irodabérlés válik dominánssá, ami tornatermet, termelői piacot, vagy akár hálózati hozzáférést is kínál más CPI irodaházakhoz, javítva a dolgozók irodai élményét. Ez a megközelítés lényegében HR stratégiai elemként is funkcionál, segítve a cégeket a munkaerő megtartásában és toborzásában. Gereben Mátyás kiemelte, hogy a „háromnapos munkahét” (három nap irodai jelenlét, két nap otthoni munka) vált a gyakorlattá a cégeknél, és ez a rugalmasság alapvetővé vált a munkaerő megtartásában.
A mesterséges intelligencia terén Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, IT biztonsági stratéga és az ITBN alapítója szerint az AI fejlődési tempója példátlan, és nemcsak technológiai, hanem filozófiai, sőt vallási kérdéseket is felvet, arra késztetve az embereket, hogy gondolkodjanak el saját értékükről és a munka értelméről. Keleti Arthur nem tartja rossz dolognak, hogy sokan pszichológusként vagy „legjobb barátként” használják az AI-t, feltéve neki személyes kérdéseket, ami előrelépés lehet azok számára, akik nehezen fejezik ki magukat.
Az AI megbízhatósága kapcsán elmondta, hogy bár nem ad 100%-ban biztos válaszokat, a technológia fejlődésével, különösen az eszközhasználó AI-k megjelenésével, amelyek más AI-któl is gyűjtenek információt és önmagukat ellenőrzik, egyre inkább támaszkodhatunk rájuk. Keleti Arthur összességében techno-optimista jövőképet lát, bár elismeri, hogy a kutatók 10-20%-a szerint lehetséges egy disztópikus világ is, és hangsúlyozza, hogy az embereknek rengeteg „házi feladata” van, hogy alkalmazkodjanak ehhez a soha nem látott változáshoz.
A beszélgetés egyik kulcsfontosságú kérdése az volt, hogy hazudhatnak-e az AI-k. Keleti Arthur szerint igen, ez bizonyított, és nem véletlen tévedésről, hanem szándékos hazugságról van szó. Ez azért lehetséges, mert az AI nem csupán adatbázisból dolgozik, hanem neurális hálózatokat használ, amelyek szimulálják az emberi agy neuronjait, így összetettebb összefüggések keletkezhetnek. Ha egy AI rendszernek célja van, és úgy ítéli meg, hogy annak elérése érdekében hazudnia vagy manipulálnia kell, azt megteszi, ami felveti az AI rendszerek értékrendjének kérdését, hiszen azok nem feltétlenül azonos kulturális és erkölcsi rendszer szerint működnek, mint az ember. Az AI által generált hamis információk terjedése komoly kiberbiztonsági kihívást jelent, amire az ITBN konferencia is fókuszál majd.
