A digitális csalások és támadások száma rohamosan terjed, és miközben a bankok folyamatosan dolgoznak a védelmi rendszerek fejlesztésén, a szakértők szerint a bűnözők továbbra is előrébb járnak a rabló-pandúr játékban. Csizmazia-Darab István kiberbiztonsági szakértő (Sicontact Kft.) rémisztő adatot osztott meg a gazdasági Millásreggeliben: egy banki csalás áldozatától átlagosan másfél millió forintot lopnak el.
A felelősség áthárítása:, avagy forró krumpli esete
Húsz évvel ezelőtt még az volt az általános nézet, hogy ha feltörik a bankszámlát, a kárt a bank fizeti. Ez a kép mára gyökeresen megváltozott: míg 2019-ben a bankok még viselték a károk több mint 90%-át, addig 2024-re ez az arány mindössze 17%-ra csökkent. A bankok, mint a forró krumplit, igyekeznek eldobni maguktól a felelősséget, arra hivatkozva, hogy az ügyfél hibázott. A bűnözők rájöttek, hogy a banki rendszerek feltörése nehéz, de az ügyfelek becsapása sokkal egyszerűbb, hiszen sokan gondolkodás nélkül telepítenek szoftvert, vagy utalnak át pénzt egy „biztonsági számlára,” ha a csaló azt állítja, hogy a számlájukat éppen támadják.
A kiberbűnözés mint rabszolgamunka
A kiberbűnözés mára ipari méretű, globálisan szerveződő piac lett, amely egy 2013-as Europol statisztika szerint jövedelmezőbb, mint a marihuána, kokain és heroin globális kereskedelme együttvéve. Ezeket a támadásokat gyakran külföldi call centerekből, világméretű szervezetek hajtják végre, ahol hamis álláshirdetésekkel toboroznak embereket, akiket aztán koncentrációs táborokhoz hasonló helyekre zárnak be, és rabszolgaként kényszerítenek a csalások végrehajtására, olykor kínzás vagy testi sértés árán is.
A csalók módszerei rendkívül kifinomultak. A telefonos csalások (vishing) során gyakran meghamisított számmal hívnak, és kérnek szoftver telepítést vagy átutalást. Az adathalászatot és a typo-squattingot (elgépelt URL-ek használata) is alkalmazzák; az MBH banknál 2500 áldozat esett bele abba a csapdába, hogy a hu helyett nu végű, csaló hirdetésre kattintott, 1,2 milliárd forintos összkárt okozva. Különösen veszélyes, hogy a 2019-től elérhetővé vált Eleven Labs technológia segítségével a mesterséges intelligencia pár perces hangmintából tökéletesen le tudja utánozni bárki akcentusát és hanglejtését, ami a Boscam típusú vállalati csalásokban is komoly kockázatot jelent.
