A globális feszültség, különösen a szomszédban zajló konfliktus kényszerítette az európai országokat a fegyverkezés felpörgetésére. Ennek eredményeként a védelmi szektor lett az idei év legnagyobb tőzsdei sztorija – véli Lajer Máté, a Gránit Alapkezelő munkatársa.
A SIPRI nemzetközi kutatóközpont adatai alapján a globális védelmi kiadások rekordot döntöttek: 2024-ben reál értelemben 9,4%-kal nőttek 2023-hoz képest, elérve a 2700 milliárd dollárt, ami a legnagyobb százalékos növekedés a hidegháború vége óta. Európa volt ennek a növekedésnek a motorja, a teljes régió 17%-os növekedést mutatott, ezen belül Közép- és Kelet-Európa átlagosan 25-25%-kal emelte kiadásait. A fegyverkezési verseny Japánban is látványos, amely a semlegességét feladva 2022 és 2024 között 40%-kal növelte védelmi kiadásait. A trend várhatóan tovább gyorsul, mivel Donald Trump felvetette, hogy a NATO-tagállamoknak 2035-ig a GDP 5%-ára kellene növelniük a védelmi kiadásokat (ebből 3,5% lenne a kemény védelem). A 2024-es 2,71%-os arányhoz képest ez a cél további 1000 milliárd dolláros költést jelentene.
Ez a rengeteg pénz leginkább az európai védelmi cégeknél csapódik le, mivel az európai részvények általánosan alulértékeltebbnek számítottak, mint az amerikaiak. A folyamat emblematikus alakja a német Rheinmetall, melynek évesített hozama az elmúlt öt évben 80% körül alakult. Más európai nagy cégek, mint a BAE Systems, a Thales, a Safran és a Leonardo is profitáltak, a top tíz európai védelmi cég mindegyike 30% és 80% közötti évesített hozamot ért el az elmúlt öt évben. Bár a fegyvergyártók hagyományosan a „bűnös részvények” (sin stock) kategóriájába tartoztak, amelyeket az ESG (etikai) alapok kizártak, 2022 óta a szabályozók is elismerik ezen cégek szükségességét, és az alapkezelők elkezdték a defenzív termékeket gyártó cégekre fókuszálni.
Az elemzők hosszú távú emelkedést várnak, mivel a hadikiadások egy tőkeigényes, többéves folyamatot jelentenek. Az a konszenzus, hogy a világ nem lesz biztonságosabb egyik évről a másikra, így a rövid távú korrekciók (például a béketárgyalások felmerülése miatti beütések) beszállási lehetőséget jelentenek a hosszabb trendben. A hadviselés jellege is változik: az orosz-ukrán fronton az orosz veszteségek 70-80%-át drónok okozzák, amihez az ukránok saját dróniparuk felépítésével járultak hozzá. Bár jelenleg nincs kiemelkedő, direkt dróngyártó cég a tőzsdén Európában, a szakértők szerint az egyszerű védelem (például sörétes puska vagy harckocsik fölé húzott háló) is hatékony lehet ellenük. Összességében ez a rekordméretű fegyverkezés támaszt nyújthat az európai gazdaságnak és tőzsdéknek, vonzva a külföldi befektetőket.
