Dubóczky Gergely és Török Levente karmestert, a Szegedi és a Miskolci Szimfonikus Zenekarok művészeti vezetőit látta vendégül Szatmári Róbert a radiocafé Enyhe katarzis műsorában. Szó esik a zenekarok helyzetéről, a közönségről és a zene szerepéről a 21. században. A két karmester megosztotta tapasztalatait arról, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe egyetemi városokban, milyen módszereket alkalmaznak a fiatalok megszólítására, és hogyan lehet a klasszikus zenét érdekessé tenni a mai közönség számára.
Dubóczky Gergely és Török Levente, a szegedi és a miskolci zenekarok vezetői, őszintén beszélnek a nehézségekről: alacsony fizetések, nagy terheltség, a vidéki zenekarok nehéz anyagi helyzete és a közönség megnyeréséért folytatott állandó küzdelem.
A művészek fontosnak tartják a fiatalok megszólítását, a kortárs zene bemutatását és a zenekarok egyedi hangjának megtalálását is. A globalizáció és a zeneipar egységesedése miatt ez igazi kihívás, de mindketten hisznek abban, hogy a megoldás az őszinteség, a közös alkotás öröme és a folyamatos megújulás. „A zene nem csupán szakma, hanem küldetés: az embereknek vissza kell találniuk önmagukhoz a virtuális világ zűrzavarában, és ebben a zene kulcsfontosságú szerepet játszik.” – mondja Török Levente.
A beszélgetésben kiemelik a Budapest Sound Colective példamutató munkáját, amely a kortárs zene és más műfajok izgalmas fúziójával új közönséget vonz. „A zene ereje abban rejlik, hogy a hangok közvetlenül hatnak ránk, függetlenül attól, hogy ki a szerző, vagy milyen stílusról van szó” – teszi hozzá Dubóczky.
A beszélgetés során a karmesterek hangsúlyozták a magyar zeneszerzők – például Hubay Jenő és Dohnányi Ernő – jelentőségét, akiknek a műveit sokkal gyakrabban kellene játszani.
