A Sajátos pogátsa című műsorban Kántor Endre és Pogátsa Zoltán vitatták meg a magyarországi szegénység kérdését. A beszélgetés középpontjában Sebestyén Géza kijelentése állt, miszerint hazánkban a szegénység szűnt meg, nem pedig a középosztály tűnt el. A műsorvezetők azonban nem fogadták el ezt a megállapítást, és alaposan körüljárták a témát, megkérdőjelezve a hivatalos narratívát.
A középosztály rejtélye
A beszélgetés egyik kulcspontja a középosztály fogalmának meghatározása volt. Richard Parker „A középosztály mítosza” című könyvére hivatkozva elhangzott, hogy az emberek többsége középosztálybelinek tartja magát. Ennek oka, hogy az emberek a környezetükben élőkhöz viszonyítják magukat, és hajlamosak magukat középre pozícionálni. Emiatt a szubjektív megítélés nem megbízható, objektív mérőszámokra van szükség a középosztály és a szegénység meghatározásához.
A műsorban felvetették az abszolút és relatív mérőszámok kérdését. Sebestyén Géza abszolút mérőszámokat használva, mint a háztartási eszközök (pl. LED TV) elterjedtsége, azt állította, hogy a szegényebbek ma több eszközzel rendelkeznek, mint a gazdagok 2010-ben. A műsorvezetők szerint azonban ez a technikai fejlődés eredménye, nem pedig gazdasági változás, a relatív mérőszámok, amelyek az adott kor technikai színvonalán mutatják meg az emberek lehetőségeit, sokkal fontosabbak.
Nemzetközi összehasonlítás: a magyar valóság
Hajdú Miklós (G7) munkásságát kiemelve a magyar társadalom jövedelmi eloszlását az Európai Unióhoz hasonlították. Az EU-ban a középosztály a jövedelmi skála 20-25%-ától a 80-85%-áig terjed, míg Magyarországon ez a felső 30%-ban található. Ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom alsó 70%-a európai összehasonlításban szegénynek tekinthető. A magyar középosztály tehát nem a társadalmi skála közepén, hanem a tetején helyezkedik el.
A szegénység valósága
A műsorban többször is elhangzott, hogy a szegénység nem szűnt meg Magyarországon, szemben Sebestyén Géza állításával. Az Egyensúly Intézet kutatásai szerint a helyzet egy ideig javult, majd ismét romlani kezdett, a szubjektív vagyonnövekedés is megtévesztő lehet, mivel az emberek státuszszimbólumokhoz viszonyítanak, amelyek időközben elértéktelenedhetnek.
Egy 100.000 forintos váratlan kiadás sokaknak gondot okozna, ami a szegénység egyik jele. A lakosság 40-50%-a tudná ugyan megoldani a kiadást, de stresszelne miatta, míg 25-30%-uk nem is tudná kifizetni. A kutatások alapján 2,5-3 millió embert tartanak szegénynek Magyarországon. A műsorvezetők azonban úgy vélik, hogy a valóságban ennél is többen élnek szegénységben, ha figyelembe vesszük a lelki terheket is, amelyeket egy ilyen váratlan kiadás okoz.
- A magyar társadalom nagyjából 70%-a szegénynek tekinthető, míg a felső 30% gazdagnak.
- Az infláció és a megélhetési költségek emelkedése miatt a szegénység mértéke tovább súlyosbodhat.
- A lakhatási szegénység 1 millió háztartást érint, ami több mint 2,5 millió embert jelent.
- A nyugdíjasok különösen nehéz helyzetben vannak, 250.000-en élnek mélyszegénységben.
- A nyugdíjak reálértéke csökkent az átlagbérhez képest, és sok nyugdíjas kényszerül dolgozni a megélhetésért.