Magyarországon a nemek közötti bérszakadék jelenleg 18%. Ez azt jelenti, hogy egy nő átlagosan 130 000 forinttal kevesebbet keres ugyanabban a pozícióban, mint egy férfi, vagy másképp fogalmazva: öt munkanapból egyet fizetés nélkül dolgozik. Ez a szám 2020 óta fokozatosan nőtt, miközben az EU átlagában csökkenő tendencia figyelhető meg. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője szerint a magyar nők helyzete a munkahelyen és a családban egyaránt hátrányos, de a változás elérhető.
A probléma gyökerei mélyen a társadalmi normákban és a gyermekkori nemi sztereotípiákban rejlenek. Már 3-4 éves korban a gyerekek képesek nemek alapján különbséget tenni a „fiús” és „lányos” tantárgyak vagy foglalkozások között, ami kihat a későbbi pályaválasztásra és a fizetésekre. A magyarok mintegy 70%-a gondolja úgy, hogy a nők elsődleges feladata a gyermekgondozás és az otthoni teendők ellátása, míg a férfiaké a pénzkereset. Ez a felfogás erősödik a „Tradwife” (tradicionális feleség) mozgalom által is, amely károsan hathat a nőkre és anyagi kiszolgáltatottsághoz vezet.
A nők munkaerőpiaci útját a szakirodalom „üveglabirintusként” írja le, ami folyamatos akadályokat jelent az álláskereséstől az előléptetéseken át a mindennapi munkahelyi szexizmusig. Ezen felül a nők hatalmas mennyiségű láthatatlan munkát végeznek – háztartási, gondozási, érzelmi és kognitív feladatokat –, ami Magyarországon átlagosan kétszer annyi, mint a férfiak esetében, és ha beleszámítanánk a GDP-be, az 25%-kal növelné a magyar gazdaság méretét. Az egyedülálló, gyermeket nevelő nők különösen nehéz helyzetben vannak, ők a szegénység által leginkább érintett csoport közé tartoznak.
A változás eléréséhez az Európai Unió már lépéseket tett: a 2022-ben elfogadott bértranszparencia irányelv kötelezővé teszi a 100 főnél nagyobb cégek számára, hogy 2026 júniusától átláthatóan kezeljék a béradatokat és jelentést készítsenek a bérszakadékukról. Az Amnesty International 2020 óta kampányol a bértranszparenciáért, és ezt fontos első lépésnek tartja.
A szakértő szerint egyéni szinten kulcsfontosságú a tájékozódás a jogainkról, a probléma elismerése és a szolidaritás. Fontos a férfiak bevonása is a szemléletformálásba, mert a változás csak együtt érhető el. A munkáltatók is kulcsszereplők: ők segíthetik a családbarátabb környezet kialakítását szabályzatokkal és képzésekkel, de a munkavállalók közötti szemlélet frissítése is elengedhetetlen.
Bár a változás hosszú és érzelmileg megterhelő, Csernus Fanni és az Amnesty csapata hisz abban, hogy a rendszer megváltoztatható. A cél a nők előtti lehetőségek kitágítása az informatika, a tudomány és a politika területén, valamint a magasabb pozíciókban. Az Amnesty „nőketilleti.hu” kampányán keresztül a nők kiszámolhatják szektoruk bérszakadékát, és nyilatkozattal üzenhetnek a döntéshozóknak az egyenlő bérekért és lehetőségekért.
