Az Alkotmánybíróság közelmúltbeli határozata, amely a magyar klímatörvény egyes rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek minősítette, komoly jogi és társadalmi üzenetet hordoz. A döntés rávilágít a jogalkotási hiányosságokra, valamint az Alaptörvény által garantált alapjogok, különösen az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmének fontosságára. Huszár András, a Green Policy Center társalapítója volt a Millásreggeli vendége.
Az AB döntése két fő okra vezethető vissza, melyek a klímatörvény elégtelenségét támasztották alá. Egyrészt megsemmisítésre került az a paragrafus, amely a 2030-ig legalább 40%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést írta elő. Az AB álláspontja szerint ez a cél aránytalanul alacsony és nem eléggé ambiciózus, különösen a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célhoz képest. Huszár András felhívta a figyelmet, hogy a testület indoklása szerint ez az aránytalanság egy igazságtalan tehermegosztást eredményez a jelen és a jövő generációi között, melynek során a jelenlegi nemzedék kényelmesebb tempót diktál, a jövő generációkra hárítva a nagyobb erőfeszítések szükségességét. Másrészt, az AB megállapította, hogy a törvény, melyet a forrás „a világ egyik legrövidebb klímatörvényeként” jellemez, tartalmilag hiányos és nem tartalmazza a klímacélok eléréséhez szükséges garanciákat és konkrét részleteket. Nem határozza meg egyértelműen a felelősségi köröket, a szükséges finanszírozást, sem azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a kitűzött célok elérhetővé válnának. Az AB előírta a jogalkotónak, hogy 2026. június 30-ig pótolnia kell ezeket a tartalmi elemeket.
Az Alaptörvény két kulcsfontosságú rendelkezését idézte az AB a döntésében: egyrészt az egészséges környezethez való alapjogot. Bár ez a jog hagyományosan a természeti elemekre, mint a vízre és a levegőre vonatkozik, az AB kimondta, hogy az élhető klíma ezen elemek megfelelő minőségének előfeltétele, így annak hiánya az alapjog sérelmét vonja maga után. Másrészt, az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a jövő nemzedékek élhető létfeltételeinek megőrzéséért.
Az AB döntése, bár előremutatónak tűnik az ambiciózusabb célok és konkrétabb intézkedések kikényszerítésében, Magyarország klímacéljai tekintetében továbbra is jelentős kihívásokkal nézünk szembe. Fontos megjegyezni, hogy nincsen szankciója annak, ha a Parlament nem tartja be az AB által előírt határidőket; egy korábbi, 2018-as határidőt sem tartott be az Országgyűlés, emlékeztetett a szakértő. Ennek ellenére a kormány maga is már 50%-os kibocsátáscsökkentésről beszél, és lépéseket is tesz e téren, még ha ezek nem is mindig a leginkább szervezettek vagy megalapozottak.
