Miért akadt el a Barátság kőolajvezeték helyreállítása? Mi az amerikai embargó szerepe? Holoda Attila energetikai szakértő magyarázta el a helyzetet.
A Barátság kőolajvezetéken kialakult helyzet egyre komolyabb kérdéseket vet fel Magyarország energiaellátásával kapcsolatban. Az ukrán infrastruktúra-támadás, a horvát JANAF ellen benyújtott versenyhatósági panasz, az amerikai embargó és a politikai feszültségek egyszerre nehezítik a megoldást – derült ki a radiocafén a Millásreggeli adásában, ahol Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője, energetikai szakértő fejtette ki álláspontját.
Mi történt a Barátság kőolajvezetékkel?
A Barátság kőolajvezeték kulcsfontosságú ukrán csomópontját, a Brodi szivattyúállomást orosz támadás érte. A helyszínen egy 25 ezer köbméteres tartály égett ki, amely komoly környezeti károkat is okozott. A magyar kormány műholdfelvételekkel érvelt amellett, hogy a helyzet nem súlyos, ám Holoda Attila szerint ez az érvelés félrevezető, mert a műholdfelvételeken nem láthatók a szivattyúk, a villamosenergia-vezetékek, az irányítástechnika és más föld alatti elemek sérülései. Az, hogy a tűz már nem látható a felvételeken, nem jelenti azt, hogy a rendszer működőképes.
A szakértő szerint megnyugtató megoldást csak egy, az Európai Bizottság által összeállított független szakértői csoport helyszíni szemléje hozhatna, amely az ukrán fél számára is elfogadható lenne, hiszen a szlovák és magyar delegáció bevonását az ukrán oldal – az előzmények ismeretében érthető okokból – megkérdőjelezheti.
Ukrajna nem siet a javítással
A válasz részben politikai, részben logisztikai természetű. Ukrajna egész területén zajlottak infrastruktúra elleni támadások, és a helyreállítás során minden kormánynak prioritásokat kell felállítania. A civil lakosságot érintő elektromos hálózat helyreállítása szükségszerűen megelőzheti egy tranzitvezeték rendbehozatalát.
Emellett ott van a politikai dimenzió is: a Zelenszkij-ellenes magyar plakátkampány, a miniszterelnök és a külügyminiszter Ukrajna-ellenes nyilatkozatai, illetve az a tény, hogy a magyar külügyminiszter az ukrán problémák kapcsán Moszkvába és nem Kijevbe utazott tárgyalni, nem kedvez az együttműködési készségnek. Holoda Attila szerint nehéz elvárni a „ellenségtől”, hogy maximális intenzitással dolgozzon a Barátság kőolajvezeték helyreállításán.
Az orosz olaj alternatív útja nem egyszerű
Magyarország és Szlovákia uniós felmentést kapott az orosz nyersolaj vezetékes importjára, és ez kiterjed rendkívüli helyzet esetén tengeri szállításra is. Azonban van egy döntő akadály: az Egyesült Államok embargója az orosz tengeri olajszállításokra. Washington a tavalyi tárgyalások során egyéves felmentést adott a vezetékes import folytatására, de tengeri szállításra nem.
Ez azt jelenti, hogy a JANAF – a horvát Adria kőolajvezeték üzemeltetője – nem rakodhatja be az orosz olajat a tartályokba az amerikai tiltás miatt, hiába van meg az uniós engedély. A Mol és a Slovnaft ezzel szemben monopolhelyzettel való visszaéléssel vádolta a JANAF-ot, és formális panaszt nyújtott be ellene – ami tovább mérgezi a tárgyalási légkört.
Elbírja a JANAF a szükséges kapacitást?
A kapacitásvita szintén politikailag terhelt. A JANAF-rendszer sisaki (a település magyar neve Sziszek) elosztópontig 20 millió tonna nyersolajat képes szállítani évente; a Magyarország, Szlovákia és Szlovénia felé tartó szakasz elméleti kapacitása 15 millió tonna körüli. Mivel Szlovéniában már nincs finomítás, a két Mol-tulajdonban lévő üzem – a pozsonyi és a százhalombattai – ellátása elvileg megoldható.
A valós igény ennél jóval kisebb: a két finomító együttesen soha nem dolgozott fel 14 millió tonnát – a csúcs 2007-ben volt, valamivel több mint 13 millió tonna. Ráadásul Magyarország saját olajtermelése évi 1,1 millió tonna, tehát az import-szükséglet 10–12 millió tonna körül mozog. Erre a mennyiségre a JANAF üzemeltetője szerint a kapacitás rendelkezésre áll, a Mol viszont egy kapacitástesztre hivatkozva ezt vitatja. Holoda Attila szerint itt is független szakértői vizsgálatra lenne szükség a vita lezárásához.
Energiabiztonsági tanulság
A szakértő szerint a háború négy évvel ezelőtti kitörése óta lett volna idő alaposabban tesztelni a JANAF-kapacitást és tartósan nagyobb mennyiséget vinni a vezetéken. A Mol ezt nem tette meg, mert az olcsó orosz nyersolajból származó hasznot fontosabbnak ítélte. Most azonban kiderült, hogy a háborús zónán átmenő vezetékre való kizárólagos ráutaltság komoly kockázatot jelent. Holoda Attila összefoglalója szerint: „Mutogatásból még soha nem lett nyers kőolaj” – az egymásra mutogatás helyett független vizsgálatokra és alternatív ellátási útvonalakra van szükség.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Holoda Attila: Energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője. Rendszeres kommentátora a magyar és európai energiapiaci folyamatoknak.
- Barátság kőolajvezeték (Druzsba): Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb kőolaj-szállítórendszere, amely orosz nyersolajat juttat el többek között Magyarországra és Szlovákiába. Neve a szovjet korszakból ered.
- JANAF: Jadranski Naftovod – horvát állami vállalat, az Adria kőolajvezeték üzemeltetője. A rendszer Omišalj kikötőjétől Sziszekig, illetve tovább Magyarország és Szlovákia irányába szállít nyersolajat.
- Brodi szivattyúállomás: Az Ukrajna területén lévő kulcsfontosságú átadóállomás a Barátság kőolajvezetéken, ahol a beérkező orosz olajat tovább pumpálják Közép-Európa felé.
- Slovnaft: Szlovák olajtársaság, a pozsonyi finomító üzemeltetője; a Mol leányvállalata.
- Százhalombattai finomító (Dunai Finomító): Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó üzeme. Az ország üzemanyag-ellátásának alapja, tulajdonosa a Mol.
- Amerikai olajembargó: Az Egyesült Államok szankciói tiltják az orosz tengeri úton szállított nyersolaj importját és az azzal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet. A tilalom alól a Mol csak vezetékes szállításra kapott ideiglenes felmentést.
