Elon Musk, a világ egyik leggazdagabb embere, nem csupán az űr meghódítására és az elektromos autók forradalmasítására törekszik, de egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a politikai színtéren is. Musk szerepe azonban aggodalomra ad okot, mivel a közösségi média platformjain keresztül jelentős befolyást gyakorolhat a közvéleményre, miközben Európa lemaradása a digitális térben csak fokozza a tech-óriások hatalmát. Feledy Botond jogász, politológus volt a Millásreggeli vendége.
Musk politikai ambíciói már korábban is megmutatkoztak, amikor Németországban és az Egyesült Királyságban is szélsőséges pártokat támogatott, ami nagy felháborodást keltett. A szakértők szerint Musk célja a saját érdekeinek érvényesítése és a közvélemény befolyásolása. „A dél-afrikai fenegyereknél az sincs kizárva egyébként, hogy tényleg olvasgat és hallgat olyan dolgokat, amiket az Európa szabályozók fake news-nak definiálnának„,- mondja Feledy. Musk a Twitter tulajdonosaként közvetlenül is beavatkozhat a platform működésébe, szabályokat hozhat, embereket tilthat ki, és befolyásolhatja a megjelenő tartalmat. Ezáltal hatalmas eszközt birtokol a politikai diskurzus alakítására.
Feledy tudatosítja, hogy Musk szövetséget kötött Donald Trumppal, akivel közös politikai céljaik vannak: Trump, aki a „transzakcionális politika” híve, az üzlet szabályait próbálja átvinni a politikába, és Musk, a sikeres üzletember, ebben a játszmában fontos partner lehet.
Aggodalomra ad okot az a tény, hogy Európa jelentősen lemaradt a digitális térben. „Európa óriási pechje pedig az, hogy se platformja, se hardvere, se digitális vállalkozója ezen a szinten nincs.” – mondja Feledy, és ez kiszolgáltatottá teszi a kontinest az amerikai és kínai tech-óriásokkal szemben. Kínában az államhatalom elnyomja a digitális óriásokat a hatalmi stabilitás érdekében, míg az Egyesült Államokban a tech-cégek és a politikai elit szoros szimbiózisban élnek. Európa ezzel szemben sem a kínai, sem az amerikai utat nem tudja követni, ami komoly dilemma elé állítja a döntéshozókat.
A beszélgetés résztvevői aggodalmukat fejezték ki a fact-checking eltűnése miatt, ami manipulációhoz és dezinformáció terjedéséhez vezethet. A közösségi média platformok szabályozatlansága és a tények ellenőrzésének hiánya komoly fenyegetést jelent a demokratikus intézményekre és a társadalmi kohézióra.
