Mostanában szinte nincs nap, hogy ne hallanánk a mesterséges intelligenciáról. Dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető mesterséges intelligencia szakértője a Millásreggeli adásában egy olyan technológiáról beszélt, amely az eddigi AI-fejlesztések egyik legfontosabb mérföldköve: az AI ügynökökről.
Sokan még az automatizációt látják bennük, ami persze közel áll a valósághoz, de az igazi áttörés az autonómia meghódítása. Vagyis nem egy egyszerű kérdés-válasz feladatról van szó, hanem arról, hogy az ember megfogalmaz egy komplex célt, amit az ügynök képes hosszú távon is, önállóan végrehajtani. Memóriájuk van, kontextusban gondolkodnak, sőt, több ügynök képes együttműködni, egy virtuális asszisztens, aki nemcsak beírja a naptárba, de időpontot is foglal a fodrászhoz. Vállalati szinten ez még komplexebb: akár teljes beszerzési vagy adózási folyamatokat is lemenedzselhetnek, ügynök-hadseregekként funkcionálva.
Ez az új korszak azonban új kihívásokat is tartogat. A legégetőbb kérdés az, hogy mennyi humán kontrollt engedünk át? Míg a generatív AI-nál még lehetett halogatni az etikai megfontolásokat, most már nem: az ügynökök teljesítménye azon múlik, hogyan találjuk meg az új egyensúlyt az ember és a gép együttműködésében. Nem szabad 100%-os automatizációra törekedni. A kulcs az, hogy az emberek megtanulják, mikor kell belépni a folyamatba és hogyan építsenek be garanciákat. A régi szerepek átalakulnak: mostantól nem (csak) mi vagyunk az „aktorok”, hanem inkább felügyeljük az ügynököket. Akár egy „felügyelő AI ügynök” is lehet a csapatban, aki a szabályok betartását figyeli!
Persze, felmerül a veszélye, hogy túl nagyra nő a lustaságunk, és kritikátlanul elfogadunk mindent, amit az AI javasol. Ezt nevezzük „hallucinációnak” – de tegyük a szívünkre a kezünket, emberi meetingeken vajon hányan „hallucinálnak”, ha a vezérigazgató kérdez? A technológia gyakran az emberi felhasználáson csúszik félre. Erre remek példa a svéd Klarna fintech cég esete: leépítették ügyfélszolgálatuk közel 100%-át, és AI ügynökökre bízták. Eleinte sikersztori volt, de pár hónap múlva az ügyfelek 80%-a elégedetlen volt, hiányolták az emberi hangot és a komplex ügyek kezelését. A Klarna azóta hibrid munkaerőre váltott. Ez megmutatja, hogy a balansz megtalálása kulcsfontosságú.
Az AI ügynökök már most is elérhetőek a KKV-k és az átlagfelhasználók számára. Sőt, a kisvállalatok gyakran gyorsabban tudnak alkalmazkodni, mint a nagy, bürokratikus vállalatok. Egy írországi vasbolt például 40%-kal csökkentette készletezési költségeit egy saját ügyféllel kommunikáló AI ügynökkel! Vannak „Silicon Valley guruk”, akik szerint a jövő cége egy egyszemélyes, 1000 ügynökös vállalkozás lesz. Sokan már most is elképesztő összegekért adnak el néhány hónapja alapított, agentekre épülő cégeket.
A Robotic Process Automation (RPA), a szabályalapú automatizáció előző hulláma is hamarosan átadja a helyét az ügynököknek, mivel azok képesek a komplexitás és a kontextus kezelésére. 2026-ra az RPA rendszerek 40%-át AI ügynökökre állítják át, és az AI ügynök piac befektetési oldalon elérheti a 60 milliárd dollárt! Az éves növekedés tavalyról idénre 40% volt.
Végül, bár a teljes autonómia (ahol az ügynökök összefognak) még távoli, az autonómia és a kontextus értelmezése óriási mérföldkő. A korábbi „prompt engineering” helyét átveszi a kontextus engineering: egy olyan világ felépítése az ügynökök számára, ami a korlátosságuk ellenére megbízható működést garantál. A lényeg, hogy adat, folyamat és üzleti logika oldalról is tökéletesen felépítsük ezt a kontextust.
Az AI ügynökök korszaka kétségkívül nettóban pozitív hatással lesz a gazdaságra és a társadalomra. A kérdés csak az, mi, emberek hogyan alkalmazkodunk ehhez az új, izgalmas és gyorsan változó világhoz.
