Tényleg az önkormányzat döntheti el, hogy beköltözhetsz-e álmaid otthonába, vagy extra adót vet ki rád, csak mert idegennek számítasz? Ez hamarosan valóság lesz, ha a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete életbe lép. De vajon valóban felforgatja-e az ingatlanpiacot, vagy mindez csak vihar egy pohár vízben?
A miniszterelnöktől és Navracsics Tibor területfejlesztési minisztertől származó ötlet most még csak törvényjavaslatként létezik, és bár már enyhítettek rajta, mégis keretszabályként funkcionálna. Ez azt jelenti, hogy az egyes települési és kerületi önkormányzatok dönthetik majd el, élnek-e a jogszabály adta lehetőségekkel a helyi önazonosság védelmében.
Ez többek között extra adó kivetését jelentené azokkal szemben, akik vélelmezhetően sértik a helyi önazonosságot, gyakorlatilag plusz anyagi terhet róva a beköltözőkre. Emellett az önkormányzatok és a helyi lakosok elővásárlási joggal is élhetnének, jelentősen megnehezítve a külső vevők dolgát. Végül, a lakcím létesítése is korlátozható lenne, ami bár közvetlenül nem a tulajdonszerzést, de annak fontos lépcsőjét biztosan megnehezítené. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a jogköröket elvileg az ország bármely önkormányzata alkalmazhatná, bár a problémák leginkább a Balaton-parton, a Velencei-tó környékén és a pesti agglomerációban égetőek, és ott próbálnák elsősorban orvosolni a helyzetet.
Az ingatlanpiaci szakmában megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint, ha korlátozzák a forgalomképességet és elriasztják a vevőket, az csökkentheti az ingatlanok értékét, akár 20%-kal is. Mások viszont úgy vélik, a polgármesterek nem merik majd széles körben alkalmazni ezeket az eszközöket, tartva a népharagtól. Az biztos, hogy ha egy ingatlantulajdonosnak szűkebb körből kell vevőt választania, az kihat az elérhető eladási árra.
A törvényjavaslatban szereplő „ésszerű keretek közötti” adókivetési lehetőség egy igazi gumiszabály, amelynek értelmezését majd a bírósági gyakorlat alakítja ki. Ez azt jelenti, hogy a vevőnek nem csak az ingatlant kell megnéznie, hanem alaposan át kell tanulmányoznia az önkormányzati rendeleteket, és akár egy személyes elbeszélgetésre is sor kerülhet az önkormányzatnál, hogy eldöntsék, „megfelelő helyi lakos” lenne-e.
Jó hír azonban, hogy a tervezet várhatóan számos kivételt és mentességet fog tartalmazni. Annyira, hogy egyesek szerint ezek akár „ki is herélhetik” a jogszabályt még hatályba lépése előtt. Ha például munka, család vagy tanulás miatt költözne valaki, valószínűleg nem esne a korlátozások alá. Jogorvoslati lehetőség elméletileg van, ha az ingatlan értéke csökken, vagy ha az önkormányzat formális határozatot hoz arról, hogy valaki nem felel meg a követelményeknek, de ez nem ígérkezik egyszerű útnak, különösen, ha az önkormányzat az „ésszerű keretek” között jár el.
A jogszabály bevezetése komoly politikai kockázatot jelentene egy önkormányzat számára, különösen választások előtt. Már most is tapasztalható érdeklődés-visszaesés az ingatlanpiacon, mivel sokan tanácstalanok. A jogászok egyelőre nem számítanak túl sok ügyre ebből a szabályozásból éppen a rengeteg kivétel miatt. Az a tény, hogy az ötlet megszületése óta már két hónap eltelt, és még mindig csak egy törvényjavaslatról beszélünk, nagy ellenállás mellett, azt is felveti, hogy a tervezet sosem ölt törvényi formát. Ingatlanos lobbiról egyelőre nincs hír, inkább a helyi lakosok fellépését várják az önkormányzatok szintjén.
