Technológia, klíma, víz, demográfia – ezek lehetnek ma a hosszú távú befektetés alapjai a profik szerint.
A hosszú távú befektetés sikere soha nem a napi hírektől függ, hanem a nagy globális trendektől – technológia, demográfia, klíma, víz. Simon Péter, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában mondta el, miben érdemes gondolkodni, ha valaki egy-két évtizedes időtávra tervez, és miért nem magának a befektetőnek a dolga megtalálni a nyertes cégeket.
Arany: fizikailag vagy alapon keresztül?
Az arany régóta értékőrző eszköznek számít, és hosszú távú portfólióban mindenképpen helye van – ez volt az egyik első téma a pénteki Millásreggeliben. A kérdés inkább az, milyen formában érdemes hozzájutni.
Simon Péter szerint, bár komoly befektetők körében valóban megjelent a fizikai arany felhalmozása, a befektetési alapokon keresztül megszerezhető arany mobilisabb és könnyebben kezelhető megoldás. A fizikai aranynak tárolási költsége és kockázata van, az alapokon keresztül elérhető változat pedig likvidebb (azaz könnyebben mozgósítható – a szerk.) marad.
Mik a legfontosabb hosszú távú megatrendek?
Simon Péter három nagy globális trendet nevezett meg, amelyek szerinte az aktuális rövid távú zajokon jóval túlmutatnak.
Technológia és kiberbiztonság
Az IT-környezetek biztonsága egyre kritikusabb, és ez a befektetési szempontból is tartós igényt jelent. Ide tartozik a robotika is. A humanoid robotok fejlődése az ipari alkalmazásokban már most látványos, a mesterséges intelligenciával való összefonódásuk pedig tovább gyorsítja ezt a folyamatot.
Demográfia
Az idősödő társadalmak egészségügyi, turisztikai és életminőség-javító szolgáltatások iránti kereslete folyamatosan nő. Ez szintén stabil, évtizedes befektetési irány.
Klíma és megújuló energia
Még ha rövid távon az olaj felé fordult is a figyelem, az energiafüggetlenség – különösen háborús környezetben – egyre inkább stratégiai kérdés. A megújuló technológiák piaca hosszú távon növekedési pályán marad.
A víz mint stratégiai befektetési célpont
Külön szóba került a víz mint befektetési téma. A Közel-Keleten a sótlanító üzemek stratégiai sebezhető pontot jelentenek, de ennél is közelebb van a probléma: NASA-adatokra hivatkozva szóba kerültek az európai aszálykilátások. Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Németország egyes területei egyaránt érintett térségek, és 2026 ismét aszályos év lehet. Ez közvetlen hatással van a mezőgazdasági termelésre is, ahol a vízellátottsági viszonyok meghatározzák, milyen terméshozamra lehet számítani.
A vízgazdálkodással és -ellátással foglalkozó vállalatok részvényei tehát nem csupán etikus, hanem racionálisan megalapozott befektetési célpontok is lehetnek.
Miért ne maga a kisbefektető válasszon részvényt?
A dotcom lufi és a közelmúltbeli mesterséges intelligencia-hype egyaránt azt mutatta, hogy amikor egy szektorra rátalál a tömeges lelkesedés, sok cég csupán a nevébe vagy tőzsdei kódjába sűríti a divatos szót, miközben érdemi kapcsolata nincs az adott iparággal.
Simon Péter szerint a kisbefektető dolga az, hogy megbízzon az alapkezelőkben: ők figyelik, hogy egy-egy fejlemény – például egy új mesterséges intelligencia megjelenése – milyen hatással lehet egy-egy nagy szoftvercégre, és két-három lépéssel előre gondolkodva védik meg az ügyfeleket a csapdáktól. A félvezetők, chipek és az AI-infrastruktúra mögötti aliparágak például ilyen, kevésbé szem előtt lévő, de fontos területek.
Az alapok alapja és a Trump-effektus
Aki nem szeretne maga foglalkozni a portfólió összeállításával, választhat egy úgynevezett alapok alapja megoldást, amely egyetlen termékként sokféle befektetést fog össze. Aki viszont aktívabban gondolkodik, az időtáv szerint is szétválaszthatja a befektetéseit: rövidebb célokra (például tartalék) rövid kötvényalap, hosszabb célokra (lakás, nyugdíj, egészségügyi kiadások) kockázatosabb, növekedésorientált termék a jó megoldás.
Az időbeli diverzifikáció – tehát az ismétlődő, rendszeres befektetés azonos összegekben – csökkenti az időzítési kockázatot, és kisimítja az olyan rövid távú hatásokat is, mint amilyen a Trump-effektus: a politikai döntések piaci visszhangját rendszeres vásárlással lehet a legjobban tompítani.
A Beyond Meat-tanulság: mikor érett meg a helyzet?
A kisléptékű ökológiai mezőgazdaságba való befektetés kapcsán Simon Péter a Beyond Meat esetét hozta fel. A borsófehérje alapú húspótlógyártó részvénye egykor 160 dollár körül járt, mára pedig néhány cent körül pörög. A termékkel nincs különösebb baj, a hype azonban túlhajtotta az árat. A versenytársak megjelenése, a diszkontmárkák és az árérzékenység aztán visszahozta a realitást.
A tanulság: nem elég, hogy egy ötlet jónak tűnik. Az is kell, hogy a piac éretté váljon rá, és a befektetői lelkesedés ne szaladjon el az értékalapoktól. Az ilyen típusú, kisebb, innovatív, fenntartható vállalkozásokba diverzifikált alapon keresztül érdemes belépni, ahol a szakmai szűrés csökkenti az egyedi kockázatot.
Devizakockázat: fedezni vagy vállalni?
Az olyan ígéretes, de változékony devizájú piacok esetén, mint például India, a devizakockázat kezelése kulcskérdés. Simon Péter szerint az elején kell dönteni: fedezzük-e a devizát vagy sem – és ezt tudatosan, nem esetlegesen kell megtenni. A devizaárfolyamok előrejelzése még a részvényárfolyamoknál is nehezebb feladat, mivel mindig két valuta viszonyáról van szó, és a piaci értékítélet napról napra változhat.
Az ESG sorsa és a tudatosság hiánya
A megatrendekbe fektető termékek – köztük az ESG-szemléletű alapok – egyelőre kevésbé népszerűek a befektetők körében, részben mert az ESG-hype lecsendesedett, részben mert más, aktuálisabb sztori vonzza a figyelmet, például a közép-európai részvénypiac tavalyi erős teljesítménye. Pedig a megatrend-alapok teljesítménye jó. A tudatosság és az érdeklődés az, ami nem tartott lépést ezzel még.
Az ESG egyes részterületei, mint a klíma, a megújuló energiák, a víz egyébként önállóan is kurrensek maradtak. A probléma inkább az, hogy a klímaváltozásra való reagálás az egyéni befektetői döntésekhez hasonlóan sokszor a „majd foglalkozunk vele” logikát követi – egészen addig, amíg a helyzet kényszerítővé nem válik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Simon Péter: A Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatója, rendszeres vendége a radiocafé Millásreggeli műsorának, ahol befektetési és megtakarítási témákban ad tájékoztatást.
- Raiffeisen Alapkezelő: Az osztrák Raiffeisen bankcsoport magyarországi befektetési alapkezelője, amely különféle befektetési alapokat kezel magán- és intézményi ügyfelek számára.
- Megatrend: Hosszú távú, globális szintű strukturális változás (például technológiai fejlődés, klímaváltozás, demográfiai átalakulás), amely évtizedeken át meghatározza egyes iparágak növekedési pályáját.
- ESG: Environmental, Social, Governance – magyarul környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat figyelembe vevő befektetési megközelítés. Az elmúlt években erős hype övezte, majd részben háttérbe szorult, különösen az amerikai piacon.
- Alapok alapja: Olyan befektetési alap, amely maga is befektetési alapokba fektet, így egyetlen termékkel széles diverzifikációt biztosít a befektetőnek.
- Devizafedezet: Pénzügyi eszköz, amellyel a befektető csökkenti vagy kizárja az árfolyam-ingadozásból eredő kockázatot. Ha valaki például indiai részvényalapba fektet, de nem szeretné viselni a rúpia gyengülésének hatását, fedezeti ügylettel „zárhatja” az árfolyamot.
- Beyond Meat: Amerikai élelmiszeripari vállalat, amely borsófehérje alapú húspótló termékeket gyárt. Részvénye egykor 160 dollár körüli csúcson járt, mára jelentősen visszaesett – a befektetői hype és a valós piaci teljesítmény eltérésének szemléletes példája.
- Humanoid robot: Emberszerű felépítésű robot, amely képes összetett mozgások és feladatok elvégzésére.
- Ismétlődő befektetés: Rendszeres időközönként, azonos összegben végrehajtott befektetési stratégia, amely csökkenti az időzítési kockázatot és kisimítja a piaci ingadozások hatását.
