Trump tárgyalásokat hirdet Iránnal, Teherán tagad. Kinek kedvez ez a helyzet? Véget érhet-e az iráni konfliktus diplomáciai úton?
Az amerikai elnök bejelentette, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat Iránnal – Teherán szerint viszont semmiféle egyeztetés nem zajlott. A piacok rövid időre megnyugodtak, majd ismét esni kezdtek. Feledy Botond külpolitikai szakértő a radiocafé Millásreggeli című műsorában elemezte, mi állhat Donald Trump bejelentése mögött, miért nehéz bármilyen diplomáciai megoldást elérni, és miért nem fog az „ingatlanos mindset” az iráni konfliktusban működni.
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, csapkodó piacok
A helyzet ellentmondása szembetűnő: Trump azt állítja, régóta folynak a tárgyalások, és Irán kész a megállapodásra – miközben az iráni fél azt közölte, hogy semmiféle egyeztetés nem zajlott. A piacok Trump bejelentésére hatalmas visszapattanással reagáltak, de a hangulat hamar megfordult. Feledy szerint éppen ez a csapkodás jellemzi leginkább a jelenlegi állapotot: a hírek és a valóság között tátongó szakadék szinte napról napra más képet mutat.
Trump saját maga nehezítette meg a helyzetet
Feledy Botond szerint az amerikai elnökre folyamatosan növekszik a nyomás, hogy valahogyan ki tudjon lépni a konfliktusból. Trump azonban saját maga szűkítette mozgásterét. Több ezer katonát mozgatott a térségbe, és feldobta a szárazföldi bevetés ötletét is, ami pontosan az a fajta közel-keleti lekötődés lenne, amelytől mindig is el akart határolódni, és amellyel szemben részben a politikai karrierjét is felépítette.
A szárazföldi jelenlét gondolata különösen kényes. Az Egyesült Államok már sokszor kipróbálta ezt a megközelítést a Közel-Keleten, és az eredmény rendre hosszú, költséges és nehezen lezárható konfliktus lett. Trump korábban éppen arra építette politikáját, hogy ő más lesz, nem köti le az amerikai haderőt idegen földön.
Kommunikációs győzelem a tényleges helyett
Egy washingtoni bennfentes elemzésre hivatkozva Feledy elmondta: a fehér házi belső körökben egyre nyilvánvalóbb, hogy a konfliktust kommunikációs feladatnak tekintik. A fiatal munkatársak körében már nyíltan hangzik el: nem az számít, hogy effektíve valahol lobogjon az amerikai zászló, hanem hogy a végeredményt győzelemként lehessen beállítani. „Volt a rosszfiú, megbüntettük, hazamentünk” – így foglalta össze a várható narratívát a szakértő.
Ebben az összefüggésben Trump ultimátumainak időzítése sem véletlen. Feledy szerint ez ismert tárgyalási technika: az ultimátum nyomásgyakorlásra való, majd kitolják. Ugyanezt láttuk a vámháborúkban is, különböző felekkel szemben. A kérdés az, hogy ez a megközelítés – amelyet Feledy „ingatlanos mindsetnek” nevezett – működik-e a nemzetközi diplomáciában.
Miért nehéz tárgyalni Iránnal?
Feledy rámutatott, hogy az iráni belső hangulat a bombázások hatására a háború előttinél is rosszabbá vált az Egyesült Államokkal szemben. Az 1979 óta tudatosan szított Amerika-ellenes narratíva most könnyen igazolható. Repülők bombázzák a civil infrastruktúrát, és a korlátozott internet és nyilvánosság közepette az iráni rezsim könnyedén táplálja azt az üzenetet, hogy minden, amitől óvtak, bekövetkezett.
Az iráni konfliktus titkos megoldása?
Ez a helyzet a tárgyalások diplomáciai feltételeit mindkét oldalon megnehezíti. Az iráni vezetés számára belsőleg is szinte lehetetlen nyíltan tárgyalóasztalhoz ülni az amerikaiakkal – még ha akarnák sem lenne könnyű. Feledy szerint éppen ezért valószínűsíthető, hogy ha lesz is valamiféle megállapodás, azt titkos csatornákon keresztül kötik majd meg, amelyet az iráni fél nyilvánosan akár le is tagadhat.
Az „ingatlanos mindset” – ultimátumok, nyomásgyakorlás, kommunikációs manőverek – ezzel szemben egy olyan partnerrel szemben kevéssé hatékony, amely évtizedek óta pontosan ebben a logikában gondolkodik, és amely maga is mesterien kezeli a belső nyilvánosságot.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Feledy Botond: Magyar külpolitikai szakértő, a közép-európai és transzatlanti kapcsolatok elemzője. Rendszeres kommentátora a radiocafé külpolitikai műsorainak.
- Iráni nukleáris program: Irán évtizedek óta folytat urándúsítást, amelyet a nyugati hatalmak fegyverprogram-gyanúsnak tartanak. Az ezzel kapcsolatos diplomáciai feszültség az amerikai-iráni konfliktus egyik alapvető rétege.
- Ingatlanos mindset: Feledy Botond kifejezése Trump tárgyalási szemléletére, amely az üzleti nyomásgyakorlás logikáját – ultimátumokat, majd azok kitolását – alkalmazza a nemzetközi diplomáciában.
- Kommunikációs győzelem: Olyan politikai-diplomáciai eredmény, amelynek lényege nem a tényleges katonai vagy tárgyalásos siker, hanem annak sikeres nyilvános beállítása győzelemként.
