A kitelepítés gyermekszemmel és egy eltűnt Ady-kézirat rejtélye – két különleges könyv gyerekeknek, de akár felnőtteknek is.
Egy budaörsi barátnőpár elszakítása a kitelepítések idején, és egy eltűnt Ady-kézirat nyomában járó fotográfuslány a 20. század eleji irodalmi életben – a radiocafé Könyvben utazom című műsorában Oláh Andrea két olyan gyerekkönyvet mutatott be, amelyek felnőtteknek is tartogatnak meglepetéseket. A két könyv szerzőivel folytatott beszélgetésekből kiderült: a nehéz történelmi témák is elmesélhetőek úgy, hogy a gyerekek valóban megértsék őket.
Hogyan mesélhető el a kitelepítés egy gyereknek?
A magyarországi németek 1945 utáni kitelepítése az egyik legterheltebb fejezete a 20. századi magyar történelemnek. Vörös L. Andrea Varázslatos barackmag című kétnyelvű mesekönyve nem kerüli meg ezt a témát, de gyerekek számára befogadható formában dolgozza fel. Az ötletet részben egy konkrét élmény szülte: egyik szerzőtársa, Luntz Klaudia (a másik szerzőtárs Haag Csilla) hétéves kisfia a kitelepítésről szóló iskolai megemlékezésen vett részt, és teljesen megrendülve érkezett haza. Ez a helyzet jól mutatja a problémát: ha egy gyerek ilyen eseményekről csak elvont tragédiaként hall, kevésbé érti meg, mint amennyire megviseli.
A könyv valódi történetre épül. Ringler Magdolna, becenevén Léni azért maradhatott Budaörsön, mert súlyosan beteg hozzátartozóját nem lehetett szállítani – a családot már a vonatról szállították le. Legjobb barátnőjét, Lizzit azonban elvitték, és a két lány élete végképp elvált egymástól. Lizzi ma is Bretzfeld közelében él Németországban, Léni Budaörsön töltötte az életét. A szétválasztás szimbóluma a barackmag lett: Léni apukája kettévágott egy magot, és a két félből nyakláncot készített a két barátnőnek.
A könyv az 5-10 éves korosztálynak szól, és a budaörsi német hagyományokat is bemutatja – évszakokhoz, szokásokhoz kötve, magyarul és németül egyaránt. Visszajelzések szerint Budaörsön már iskolai tananyagként is használják a német osztályokban.
Ki volt Visy Masa, és miért érdemes most megismerni?
Kertész Edina A fotográfuslány című regénye egy tízéveseknek szánt, de felnőtteknek is szóló kalandos nyomozástörténet, amelynek kulisszái a Nyugat szerkesztősége és a 20. század eleji budapesti irodalmi élet. A főhős, Visy Masa létező személy. Visy Mária, a szerző nagypapájának második felesége amatőr fotográfus volt, képei meglepő közelségből mutatják a kor irodalmi nagyságait. Kosztolányi csíkos fürdőruhában a Dunakanyarban, Móricz Zsigmond és József Attila hétköznapi környezetben – olyan portrék, amelyeket tankönyvekben nemigen látni.
A regény cselekménye szerint eltűnik egy Ady-vers kézirata a Nyugat szerkesztőségéből, és Visy Masa barátaival nyomozni kezd. Gyanúsítottként bukkan fel egy zöld ruhás, kígyós karkötős ismeretlen nő, sőt a Vígszínház színpadán valaki revolverrel lő a szerkesztőre, Osvát Ernőre. Az izgalmas cselekmény mögött komoly kutatómunka áll: a szerző olyan részleteket is feltárt a nyugatosok életéből, amelyek a tankönyvekbe nem kerültek be.
Miért érdemes ezeket a könyveket felnőttként is kézbe venni?
Mindkét könyv azt mutatja meg, hogy a gyerekirodalomnak nem kell leegyszerűsítenie a valóságot ahhoz, hogy befogadható legyen. A Varázslatos barackmag egy traumatikus történelmi eseményt dolgoz fel úgy, hogy nem romantizálja, de nem is fosztja meg az olvasót az érzelmi azonosulás lehetőségétől. A fotográfuslány pedig krimibe csomagolja a magyar irodalom egyik legfontosabb korszakát, miközben olyan emberi részleteket tár fel, amelyek a tankönyvekből ismert nagyjainkat közelebb hozzák a mai olvasóhoz.
Mindkét könyv alkalmas arra, hogy szülő és gyerek együtt olvassa – és együtt is beszélje meg.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Vörös L. Andrea: A Varázslatos barackmag egyik szerzője. A könyv a budaörsi Csicsergő Óvoda kezdeményezésével és Luncz Claudiával közösen készült, Haag Csilla történetei nyomán.
- Kertész Edina: A fotográfuslány szerzője, ifjúsági regényíró, aki valódi fotókra és archív kutatásokra alapozta gyermekkrimijét.
- A magyarországi németek kitelepítése, 1945–1948: A második világháború után a magyarországi német anyanyelvű lakosság jelentős részét kollektív büntetésként kényszerűen kitelepítették Németországba. Az érintett közösségek sok esetben napok alatt veszítették el otthonukat és kapcsolataikat.
- Nyugat: 1908 és 1941 között megjelent magyar irodalmi folyóirat, a modern magyar irodalom meghatározó fóruma.
- Osvát Ernő: A Nyugat legendás szerkesztője, aki a folyóirat szellemi arculatát döntően meghatározta.
- Könyvben utazom: A radiocafé könyves műsora, amelyet Oláh Andrea vezet.
