A Millásreggeli interjújában Dr. Bokor Nándor, a Budapesti Műszaki Egyetem docense volt a vendég, akivel a műsorvezetők az időutazás elméleti lehetőségeit és a féreglyukak szerepét tárgyalták.
Az időutazás megértéséhez kulcsfontosságú az Einstein-féle relativitáselmélet megértése, amely szerint az idő múlása különböző lehet különböző megfigyelők számára. Ezt a filmekben gyakran ábrázolt űrhajós példával illusztrálja, ahol az űrhajóban utazó és a Földön maradt személyek számára másképp telik az idő a gravitációs tér és a sebességkülönbségek miatt.
A docens a féreglyukak szerepét a téridőben egy papírlap analógiájával magyarázza: a papírlap két pontját összekötve a távolság lerövidíthető, ha a lapot behajtjuk, és a pontok között egy lyukat fúrunk: ez a lyuk a féreglyuk, amely lerövidíti az utat a téridőben, de az időutazáshoz a téridő görbületét is figyelembe kell venni.
Az időutazás logikai paradoxonokat is felvet, ilyen például a nagyapa-paradoxon: ha valaki visszamegy a múltba és megöli a nagyapját, akkor hogyan születhetett meg? A multiverzum elmélet egy lehetséges megoldás erre a problémára, de Bokor szerint valószínűbb, hogy az önmagukba záródó időhurkok nem létezhetnek.
A féreglyukak létrehozásához negatív tömegű anyagra lenne szükség, amelyet eddig még senki sem látott. Emellett a fénynél gyorsabb utazás is lehetővé tehetné az időutazást, de ez a fizika jelenlegi ismeretei szerint lehetetlen. Bár a kvantummechanika felvet néhány érdekes lehetőséget, például a kvantum-összefonódást, amely látszólag gyorsabb az információ fénysebességű terjedésénél, de ezt nem lehet üzenetküldésre használni.
A docens könyve, a „Téridő geometria” részletesebben tárgyalja ezeket a témákat. Bár a könyv megértéséhez középiskolás szintű matematika szükséges, az interjú során elhangzott magyarázatok segítenek megérteni az időutazás elméleti alapjait – mindenki számára.
