Müller Péter Sziámi költőt, énekest, dalszerzőt és kulturális szakembert látta vendégül Szatmári Róbert a radiocafé Enyhe katarzis c. műsorában. A beszélgetésben szó esik a „Papáról” Müller Péter íróról, a közös munkásságukról, arról, vajon feszül-e ellentét az alternatív zenei közeg és a musical értékrendje között és arról is, hogy miért érdemes minden embert szeretni?
Müller Péter Sziámi így nyilatkozik a „Papával”, Müller Péterrel való közös munka és a Mária evangéliuma musical eredetéről:
„Rengeteget beszélgettünk, bár csak tizenöt év van köztünk, azért mi nagyon egyformán gondolkozunk a világról. Nem hitünk van, hanem valamilyen tudással jöttünk ide. Minden ember egyébként valamilyen tudással jön a világra, a legnagyobb hülyeség, hogy egy csecsemő üresen érkezik, a kromoszómákban ötszázmillió szónyi tudás van mindenkinél. És a miénk meglehetősen hasonló és testvéries. Ez volt az egyik alapja annak, hogy egyáltalán felmerült, hogy egy ilyen súlyos és a rock’n’rolltól elütő tematikában egyáltalán részt vegyek.”
A Mária evangéliuma kapcsán szóba kerül a Biblia és a nyugati civilizációk kapcsolata is. „A legjobban valószínűleg a zsidó-keresztény hagyományt ismerem, mert a család vegyes vallású. Nagyon hamar bennem is megszületett az a felismerés, hogy de érdekes, hát azt mondjuk, hogy Ószövetség, amiben feltűnően ott van az, hogy szemet szemért, fogat fogért, az Újszövetségben pedig az szerepel: ha megdobnak kővel, dobd vissza a kenyérrel, ha egyik orcádat megütik, tartsd oda a másikat is. Ezt azért marha nehéz összerakni.” – mondja Sziámi.
