A történelem egyik legnagyobb offshore-botránya, a Panama Papers hozott változásokat, de ahogy a vidámparki nyúl, az offshore is elpusztíthatatlan.
Tíz éve, 2016 tavaszán robbant ki a Panama Papers-botrány, amelyet sokan a pénzügyi világ legnagyobb kiszivárogtatásaként emlegettek, és amely egyértelműen az egyik legnagyobb offshore-botrány volt a történelemben. De mi lett a valódi következménye? Dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában – amelynek Pénzügyekről kristálytisztán rovata éppen tíz éves – összegezte, mi változott és mi nem.
Mi volt a Panama Papers néven elhíresült offshore-botrány?
Egy ismeretlen forrás – „John Doe” álnéven – több mint 11 millió belső dokumentumot juttatott el a német Süddeutsche Zeitunghoz, amely megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists hálózatával. A fájlok offshore cégek, strómanok és bonyolult pénzügyi konstrukciók szövevényét tárták fel, és tele voltak politikusok, filmsztárok és üzletemberek neveivel. Az izlandi miniszterelnök egy hónapon belül lemondott, a pakisztáni kormányfőt alkalmatlannak nyilvánították, de Lionel Messi és Jackie Chan neve is szerepelt az iratokban.
A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda, amelynek adatait megszerezték, több mint 40 országban működött, és több százezer offshore céget alapított bankok és vagyonkezelők megbízásából. A két alapítót, Jürgen Mossackot és Ramón Fonsecát végül felmentették. A panamai bíróság szerint a benyújtott másolatok hitelessége nem volt megállapítható. Így aztán egyetlen ügyfélről sem mondták ki jogerősen, hogy bűncselekményt követett el. Fonseca azóta elhunyt.
Változott valami az elmúlt tíz évben?
A botrány hozott néhány valós szabályozási változást: elindult a bankok közötti automatikus adatcsere, és elterjedtek a tényleges tulajdonosi nyilvántartások. Ezért kell ma is rendszeresen nyilatkozni a bankoknál arról, ki a cég tényleges tulajdonosa. Az Európai Unió pénzmosási direktívájának módosítása nyomán hamarosan a magántőkealapok 25 százalékot meghaladó befektetői is tényleges tulajdonosnak minősülnek majd.
Ugyanakkor az offshore struktúrák alapvetően nem szűntek meg. Dr. Magyar Csaba a Nemzetközi Valutaalap adataira hivatkozva jelezte: a világ nemzetközi tőkebefektetéseinek közel 40 százaléka ma is egzotikus helyszínekhez kapcsolódik. Indiában a legnagyobb tőkebefektető Mauritius, Kínában Hongkong és Szingapúr. Ezeket a struktúrákat nem könnyű felszámolni. Az adószakértő szerint amíg nincs egységes világadórendszer, addig ez olyan, mint a vidámparkos nyuszis játék: ha rácsapunk a fejére, máshol feljön.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Magyar Csaba: Okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
- Panama Papers: 2016-ban nyilvánosságra került, több mint 11 millió dokumentumból álló adatcsomag, amely offshore vagyonrejtési konstrukciókat tárt fel politikusok, üzletemberek és hírességek esetében.
- Offshore cég: Jellemzően alacsony adózású országban bejegyzett vállalkozás, amelyet vagyonvédelmi vagy adótervezési célból alapítanak.
- Automatikus adatcsere: Bankszámlák és pénzügyi adatok rendszeres, automatikus megosztása különböző országok adóhatóságai között az adóelkerülés visszaszorítása érdekében.
- Magántőkealap: Magyarországon elérhető zártkörű befektetési konstrukció, amelyet vagyonkezelési és adótervezési célra is alkalmaznak.
