Az öröklött gerincferdülés ellenére is sportoló lett Varga Zsuzsanna, aki most másoknak adja vissza az egészségbe vetett hitet.
Öröklött gerincferdüléssel születni, korzettben tölteni a gyerekkort, majd élsportolóvá válni, végül terapeutaként, személyi edzőként és pácienskoordinátorként mások mozgásszervi problémáit kezelni. Varga Zsuzsannának, a VitaHelp Integratív Egészségközpont szakemberének életútja nem a véletlenek, hanem a tudatosság históriája. A radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann kérdéseire válaszolva mondta el, hogyan lett a kényszerpályából hivatás, és miért gondolja azt, hogy az egészség nem luxus, hanem elköteleződés kérdése.
Gipszágy, korzett, uszoda – egy gyerekkor gerincferdüléssel
Varga Zsuzsanna hétéves volt, amikor kiderült, hogy öröklött skoliózissal él. A szülei Budapestre rohantak vele egy speciális központba, ahol egy tapasztalt professzor asszony vette kezelésbe. A terápia a 70-es évek eszköztárát jelentette: gipszágy, kis fűző, nagy fűző, majd az uszoda.
„Nem csinálhatnám, amit most csinálok, ha nem mentem volna át ezeken a procedúrákon” – mondta a műsorban. A korzett fűző viselése gyerekként természetesen nem tartozott a kedvencei közé, de ma már hálás mindenért mindenkinek, aki akkor figyelt rá: szüleinek és az orvosoknak egyaránt.
A fizikai keret mellé korán megjelent a sport is. Varga Zsuzsanna tizenhat éven át úszott, nyolc évig atletizált, és a Debreceni Sportiskola sportolója volt. Az edzés neki nem választás volt, hanem az egyetlen járható út a minőségi élethez.
Fehér Mariann erre úgy reagált a műsorban: „Hétéves korodra megkaptad, hogy ha örökre odafigyelsz, akkor tudsz egészségesen élni.” Varga Zsuzsanna erre azt felelte: nem lett volna muszáj, de kellettek hiteles emberek körülötte, akik felismertették vele, hogy ezzel igenis foglalkozni kell.
A gerincferdülés nem gyógyul meg – de kezelhető
Fontos tényt is leszögezett a műsorban: a skoliózis nem „kiegyenesíthető”.
„Bárki úgy érzi, hogy egy nagy fokú gerincdeformációt ki lehet egyenesíteni – hát talán újjászületéssel igen, de egyébként nem.”
A cél a stabilizálás: hogy ne legyen rosszabb, és ne okozzon egyre nagyobb fájdalmat.
Az ő esetében ez sikerült. A gerince körülbelül tíz-húsz éve ugyanolyan fokú deformációban van, és már nem okoz számottevő kellemetlenséget. Ennek ára van: a rehabilitáció beépült a mindennapjaiba. „Akasztják a hóhért alapon, én is eljárok kezelésre” – mondta nevetve.
Amikor a vérnyomás mögött nyaki csigolya áll
Két évvel ezelőtt Varga Zsuzsannának elkezdett emelkedni a vérnyomása. Az első reflex mindenkié: szív, keringés, artériák. A háziorvos vérnyomáscsökkentőt írt fel, de az eredmények semmit nem mutattak ki a szív-érrendszeri oldalon.
„Nekem kellett telefonálgatni, utánamenni, hogy esetleg valami más irány kéne” – idézte fel. Végül a saját munkahelyén derült ki a valódi ok: súlyos nyaki csigolyagyulladások szorították meg az ideggyököket, ez emelte meg a vérnyomását. Amikor a kezelés elkezdődött, a vérnyomása lassan visszatért a normális tartományba.
Ez a személyes történet jól illusztrálja azt az integratív szemléletet, amelyet a műsorban végig hangsúlyozott. „Kislábujjtól fejtetőig” kell vizsgálni az embert – ez az elv határozza meg a munkáját. A tünetek sokszor „álruhában” jelennek meg: például a a gyomorfájdalom mögött háti csigolya-torzulás vagy sérv állhat; magas vérnyomás mögött pedig nyaki ideggyöki gyulladás.
Az integratív szemlélet: mintha átmennél a szomszédba
Munkahelyén az integratív megközelítés nemcsak azt jelenti, hogy egyszerre több módszert alkalmaznak, hanem azt is, hogy az emberrel foglalkoznak – nem csupán a tüneteivel. Varga Zsuzsanna pácienskoordinátorként végigkíséri a pácienseket a szűrővizsgálatokon, és szükség esetén a kezelések között is elérhető marad.
„Mintha átmenne a szomszédba beszélgetni a barátjával” – így írta le az ideális légkört. Szerinte a terapeuta karaktere döntő: ha nincs empátia, ha hideg a fogadtatás, a kezelés hatékonysága is csorbul. Fehér Mariann ezt azzal egészítette ki, hogy az is sokat számít, hogy aki tanácsot ad, az maga milyen állapotban van – és Varga Zsuzsanna esetében ez szemmel látható.
„Nincs olyan, hogy nincs időm”
A műsor egyik legerősebb mondata a végén hangzott el: „Nálam nincs olyan, hogy nincs idő valamire.” Aki húsz éve hordoz egy problémát, annak igenis van egy órája arra, hogy bemenjen valahova és megkérdezze, mit tegyen.
Varga Zsuzsanna huszonéves korában elveszítette mindkét szülőjét. Ebből is levonta a tanulságot: nem szabad az utolsó pillanatra hagyni, nem szabad felszínesen kezelni a jelzéseket. Ugyanakkor nem a fanatizmust hirdeti: a természetes, népi gyógymódok – csalántea, akupunktúra, séta az erdőben – ugyanolyan részei az eszköztárának, mint modern eszközök.
Az egészség nem öncél, hanem az életminőség alapja. Ezt hét éves korától tudja.
„Ha nem vagy egészséges, akkor nem tudsz bemenni munkába, nem tudsz pénzt keresni, nem tudsz utazni, nem tudsz semmit csinálni”
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Varga Zsuzsanna: A VitaHelp Integratív Egészségközpont terapeutája, személyi edzője, masszőre és pácienskoordinátora. Öröklött gerincferdüléssel született, élsportolóként úszott és atletizált, 15 évig dolgozott fizioterapeutaként Hévízen, mielőtt Budapestre költözött.
- Skoliózis (gerincferdülés): A gerinc oldalsó irányú görbülete, amely lehet öröklött vagy szerzett. Nem gyógyítható meg teljesen, de megfelelő terápiával – mozgással, korzetthasználattal, manuális kezelésekkel – stabilizálható és lassítható a rosszabbodása.
- Integratív medicina: Olyan egészségügyi szemlélet, amely a hagyományos orvoslást és az alternatív vagy komplementer terápiákat (masszázs, manuális technikák, akupunktúra stb.) ötvözi, az egész embert – testet és lelket – egységként kezelve.
- Ideggyöki gyulladás: A gerincből kilépő ideggyökök irritációja vagy gyulladása, amely nemcsak helyi fájdalmat okozhat, hanem távolabbi tüneteket is. A nyaki ideggyökök gyulladása például hatással lehet a vérnyomásra.
