Buzás Gergely régész a radiocafé Kulturali című műsorában mesélt Visegrád középkori titkairól, a feltárásokról és a Mátyás Király Múzeum programjairól.
Visegrád neve hallatán sokaknak a Fellegvár és a panoráma jut eszébe, ám a kisváros régészeti és történelmi jelentősége jóval messzebbre nyúlik a turistaattrakciónál. Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, régész-művészettörténész a radiocafé Kulturali című műsorában osztotta meg, miért volt Visegrád egykor Közép-Európa egyik legfontosabb rezidenciavárosa, mit rejt még a föld, és miként próbálja a múzeum a középkort élővé tenni a 21. századi látogató számára.
Miért lett Visegrád a középkori Magyarország fővárosa?
Visegrád nem véletlenül vált királyi székhellyé a 14. század elején. I. Károly király (Anjou Károly vagy Károly Róbert) több szempontot mérlegelt, amikor idetelepítette udvarát. A kemény harcok árán megtört oligarchákkal szemben biztonságos erődrendszert keresett, és a Duna-szorost lezáró hatalmas várrendszer ezt nyújtotta. Fontos szempont volt az óriási Pilisi erdő közelsége is, hiszen a vadászat a középkori királyok életének elengedhetetlen része volt. Ráadásul a korábbi fővárosok – Székesfehérvár és Esztergom – egyházi tulajdonban álltak, és a király ott még bérleti díjat is fizetett a saját városában tartózkodásért. Visegrád viszont szabad terep volt: I. Károly zöldmezős beruházással építhette fel saját fővárosát.
Ez a döntés meghatározta a következő évszázadot: a királyi székhely közel száz évig, Luxemburgi Zsigmond uralkodásának közepéig maradt Visegrádon. Ebben az időszakban itt született Nagy Lajos király is – éppen 700 éve –, ami idén a múzeum számára különösen hangsúlyos jubileum.
Mit rejt a föld Visegrádon?
A török hódoltság alatt elpusztult középkori emlékek nem tűntek el nyomtalanul: a föld alá kerültek, és ott viszonylag bolygatatlanul maradtak egészen a régészek ásójáig. A feltárások közel száz éve tartanak, a királyi palota ásatása 1934-ben kezdődött. Buzás Gergely hangsúlyozta: a városnak nemcsak a királyi rezidenciája ismert egyre jobban, hanem a városi szövet is: templomok, egy középkori piactér a városházával, sőt, egy Mátyás király korában működő üvegkészítő műhely is előkerült már.
A városi leletanyag arról tanúskodik, hogy Visegrád a királyi udvar jelenléte miatt rendkívül sokszínű mesterréteg otthona volt: ötvösök, üvegkészítők, kovácsok és csontfaragók dolgoztak itt egyszerre. Két évvel ezelőtt a visegrádi palota melletti ferences kolostor feltárásakor egy sírkamrából szinte teljes egészében előkerült egy márványoltár, amelyről kiderült: 1490 körül készült, és a kor egyik legnagyobb firenzei reneszánsz szobrásza, Benedetto da Maiano faragta meg.
Múlt és jelen egymás mellett
A romok önmagukban töredékesek. Még a szakembereknek is nehéz elképzelni, milyenek lehettek egykor ezek az épületek, nemhogy a laikus látogatónak. A Mátyás Király Múzeum erre több párhuzamos választ dolgozott ki.
Az egyik irány a fizikai helyreállítás, amelynek azonban komoly korlátai vannak, nem csupán pénzügyi, hanem szakmai értelemben is. A másik irány a digitális rekonstrukció: háromdimenziós modellek, animációs filmek készülnek, és hamarosan VR-szemüveggel is végigsétálhatnak a látogatók Nagy Lajos király palotájában. Buzás Gergely szerint a digitális technológia ma még nem adhatja ugyanazt az élményt, mint egy fizikailag helyreállított épület, de a fejlődés ütemét látva ez a különbség tíz éven belül akár el is tűnhet.
A kiállítótermekben is kettős logika érvényesül: az eredeti töredékes tárgyak mellett ott vannak ugyanazoknak a tárgyaknak a rekonstruált, újkorukban látható változatai is. Így a látogató egyszerre érzékeli az idő múlását és azt, milyenek voltak ezek a tárgyak valójában.
A múzeum, ahol lehet rohangálni
A Mátyás Király Múzeum nem hagyományos értelemben vett múzeum: hatalmas épületegyüttes udvarokkal, kertekkel, gyümölcsfákkal. Gyerekeknek különösen vonzó, mert – ahogy az igazgató fogalmazott – ez az a múzeum, ahol lehet rohangálni és kiabálni. Az évi látogatószám meghaladja a százezret, ami a vidéki múzeumok körében kiemelkedő szám.
A múzeum aktívan együttműködik középkori hagyományőrző csoportokkal. A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok az ország legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye: a háromnapos program alatt mintegy húszezer látogató fordul meg a helyszínen. A 2025-ös szezonban május közepétől Palotanapok várják az érdeklődőket középkori fegyverbemutatókkal és viseletekkel. Júniusban új kiállítás nyílik a Nagy Lajos-kori palotáról, júliusban pedig a Palotajáték következik. A Múzeumok Éjszakáján idén a Zách Felicián-féle merénylet elevenedik meg hagyományőrző előadás formájában.
Az ország legsikeresebb időszaka
Buzás Gergely szerint a múzeum legfontosabb mondanivalója nem pusztán történelmi. Visegrád a 14–15. századi Anjou- és Mátyás-kori Magyarország fő emlékhely, egy olyan korszaké, amelyet ő a magyar történelem legsikeresebb periódusának tart. Ekkor működött az ország a leghatékonyabban, és ekkor töltötte be leginkább azt a közép-európai kulturális centrumszerepet, amely a régióban ritkaságnak számított.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Buzás Gergely: A visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, régész-művészettörténész. Kutatási területe a középkori építészet és kőfaragás; nevéhez fűződik többek között a visegrádi pálos kolostor és a mellette álló ferences kolostor feltárása is.
- Mátyás Király Múzeum: A visegrádi királyi palota területén működő múzeum, amely a középkori Magyarország egyik legjelentősebb rezidenciavárosának emlékeit őrzi és tárja fel. Évi látogatószáma meghaladja a százezer főt.
- Anjou-kor: A 14. századi magyar történelem időszaka, amikor az Anjou-dinasztiából származó királyok – I. Károly és Nagy Lajos – uralkodtak Magyarországon. A kor a gótikus művészet és az erős királyi hatalom virágkora volt hazánkban.
- Rezidenciaváros: Olyan város, amelynek fő funkciója az uralkodói udvar befogadása volt, nem pedig a kereskedelmi vagy egyházi szerep. Visegrád ebben az értelemben soha nem volt nagy lélekszámú település, jelentőségét kizárólag a királyi jelenlét adta.
- Benedetto da Maiano: 15. századi firenzei reneszánsz szobrász, a kor egyik legjelentősebb olasz mestere. Neve többek között a visegrádi ferences kolostorban talált márványoltárhoz is kapcsolódik.
- Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok: Magyarország legnagyobb középkori hagyományőrző rendezvénye, amelyet évente rendeznek meg Visegrádon, jellemzően július második hétvégéjén. Háromnapos programja alatt mintegy húszezer látogatót vonz.
- Zách Felicián-merénylet: 1330-ban elkövetett sikertelen gyilkossági kísérlet I. Károly király ellen, amelyet Zách Felicián nemesúr követett el. Az esemény a középkori magyar történelem egyik legismertebb drámai epizódja.
- Kulturali: A radiocafé kulturális tematikájú műsora, műsorvezetői Paár Julcsi és Mezei Dániel.
