A HIV képe gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedekben: a halálos kór mára jól kezelhető krónikus betegséggé szelídült.
Ez a változás kettős hatást hozott, a félelem csökkentével együtt a tudatosság is visszaesett. Dr. Szlávik János infektológus a radiocafé Krízisek és pofonok című műsorában Bőhm Kornélnak adott interjút az AIDS világnapja alkalmából. Ebben részletezte, hogy a stigma, a fiatalok körében tapasztalható tudatlanság és az oltásellenesség milyen új kihívások elé állítja a közegészségügyet.
Hogyan változott a HIV megítélése négy évtized alatt?
A HIV a 80-as években halálos, rettegett betegségként jelent meg a köztudatban. A 2000-es évek elejére a gyógyszerészet fejlődésének köszönhetően a fertőzés jól kezelhető, krónikus állapottá vált, a HIV-vel élők hosszú, teljes életet élhetnek. Ez a „varázstalanítás” azonban mellékhatással járt. A félelemmel együtt a tudatosság is megfogyatkozott, ami a védekezési hajlandóság csökkenéséhez vezetett.
Aggasztó tudatlanság
Szlávik János szerint a fiatalok körében a HIV-vel kapcsolatos tudatlanság ma már aggasztó méreteket ölt. Sokan nincsenek tisztában a vírus terjedési útjaival, és nem védekeznek megfelelően szexuális kapcsolataik során. Ez közvetlenül hozzájárul a nemi úton terjedő betegségek újbóli terjedéséhez. A megelőzéshez szükséges tudás és szemlélet átadása ezért sürgető közegészségügyi feladat.
A stigma ma is jelen van
Az interjúban az infektológus külön hangsúlyt fektetett a HIV-vel élők megbélyegzésének problémájára. A stigmatizáció nem múlt el: az egészségügyi ellátásban, a munkahelyeken és a magánéletben egyaránt megnyilvánulhat. A szakértő szerint kulcsfontosságú lenne, hogy a társadalom jobban megértse és elfogadja a HIV-fertőzöttek helyzetét.
Kezelés és megelőzés: mit kell tudni?
A HIV-fertőzöttek számára a rendszeres szűrés és a következetes gyógyszeres kezelés elengedhetetlen. A modern készítményeknek köszönhetően a vírussal élők hosszú és egészséges életet élhetnek – ha a gyógyszereket pontosan, az orvosi utasítások szerint szedik. Ha a kezelés megszakad vagy rendszertelen, a vírus rezisztenssé, a terápia pedig hatástalanná válhat. Emellett léteznek olyan gyógyszerek is, amelyekkel a HIV-fertőzés megelőzhető – ugyanakkor Dr. Szlávik hangsúlyozza, hogy a megelőzés nem váltja ki a felelős, biztonságos szexuális magatartást.
Oltásellenesség és trópusi vírusok: tágabb közegészségügyi kép
Az interjú a HIV-en túl is érintett fontos közegészségügyi kérdéseket. Dr. Szlávik János felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány negatívan befolyásolta a kötelező védőoltásokkal szembeni bizalmat. Egyre több szülő utasítja el a gyermekek oltását, ami a kanyaró és a szamárköhögés újbóli megjelenéséhez vezetett. A globalizáció következtében az egzotikus, trópusi vírusok is könnyebben elérhetik Európát, ezért az utazóknak érdemes tájékozódniuk a célország egészségügyi kockázatairól és megtenni a szükséges óvintézkedéseket.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Szlávik János: Magyar infektológus, a fertőző betegségek – köztük a HIV és a COVID-19 – elismert hazai szakértője.
- HIV (Humán Immundeficiencia Vírus): Az immunrendszert támadó vírus, amely kezelés nélkül AIDS-hez vezethet. Ma már gyógyszerekkel jól kezelhető, krónikus betegség.
- AIDS (Szerzett Immunhiányos Szindróma): A HIV-fertőzés előrehaladott stádiuma, amelyben az immunrendszer már nem képes megvédeni a szervezetet a fertőzésektől és egyes rákos betegségektől.
- AIDS világnapja: Minden év december 1-jén tartják, célja a HIV/AIDS-szel kapcsolatos tudatosság növelése és a betegséggel élők iránti szolidaritás kifejezése.
- Gyógyszer-rezisztencia: Az a jelenség, amikor egy vírus vagy baktérium alkalmazkodik a gyógyszerhez, és az már nem hat rá hatékonyan – HIV esetén rendszertelen gyógyszerszedés válthatja ki.
