Zöld

Ők a Természet Bajnokai

Egy sérült úszóláp helyreállításán dolgoznak diákok és tanárok Szigetszentmiklóson a 2020-as olajszennyezés után.

A palackvisszaváltás gyorsan felfutott itthon, de a boltok terhei, a sorban állás és a vita a rendszer finomhangolását sürgeti.

Az Élőtáj 2040 életrehívói szerint a természetvédelmi kezelés nem fék, hanem alkalmazkodás: vízről, termőföldről és jövőképről szól.

A légszennyezés nem valamiféle távoli ügy: Európa városlakóinak 94 százaléka ebben a pillanatban is egészségre káros levegőt lélegzik be.

A többutas csomagolás sok helyről eltűnik, miközben a vásárlók egyre gyakrabban szembesülnek a visszaváltás nehézségeivel.

A zöld ígéreteknek ára is van, a greenwashing napja leáldozott – a GVH a PET-palackoknál nem elégszik meg a jól hangzó kijelentésekkel.

Az aszály okozta alacsony vízállás nem azt jelenti, hogy eltűnt a folyó, hanem azt, hogy kevés az utánpótlás a vízgyűjtő területeken.

A Greenpeace új azbeszttérképe azt is megmutatja, hol gyanús a helyzet Nyugat-Magyarországon, és azt is, ahol bizonyított a szennyezés.

A vízveszteség nemcsak műszaki hiba: a régi hálózatok, a rejtett szivárgások és az aszály együtt teszik sürgetővé a megoldást.

Egy labdarúgó világbajnokság karbonlábnyoma nem a kezdősípszóval indul: az utazás, a stadionok és a logisztika adják a terhelés zömét.

Egy új klímatörvény akkor lehet több puszta vállalásnál, ha a mindennapi döntésekre is szabályozott környezetet teremt.

Egy brit fejlesztésű papírpalack kisebb tömeggel és alacsonyabb kibocsátással kínálhat alternatívát bizonyos italoknál.

Az eurázsiai hiúz magyarországi állománya mára annyira meggyengült, hogy a nyomai is alig bukkannak fel az északi erdőkben.

Michaletzky Luca pszichológus: miért nem működik a klímakatasztrofizmus, és hogyan találjuk meg helyünket az élet szövedékében?

HIRDETÉS