Egy új klímatörvény akkor lehet több puszta vállalásnál, ha a mindennapi döntésekre is szabályozott környezetet teremt.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, miért lenne szüksége Magyarországnak egy olyan új klímatörvényre, amely nemcsak kibocsátási célokat mond ki, hanem az alkalmazkodást és az ellenállóképességet is a szabályozás középpontjába emeli. A tét nem elvont: víz, erdők, agrárium, épületek és végső soron a mindennapi élet működése.
Miért kellett elővenni a klímatörvény ügyét?
A vita közvetlen előzménye, hogy az Alkotmánybíróság egy 2025-ös határozatában alkotmányellenesnek minősítette a jelenlegi klímaszabályozás egy fontos elemét. A testület szerint a korábbi törvény nem adott érdemi választ arra, hogyan kell továbblépni, amikor a 2030-as kibocsátáscsökkentési cél gyakorlatilag már teljesült, és nem kezelte megfelelően a jövő nemzedékek jogait sem.
Éger Ákos szerint ebből jött az ötlet, hogy civil és szakmai szervezetek közösen tegyenek le egy új javaslatot az asztalra. A cél nem az, hogy egyetlen hangos szlogen köré épüljön a szabályozás, hanem hogy a kormányzat és az Országgyűlés egy használható keretet kapjon.
Három pillér, egy rendszer
A javaslat egyik fő újdonsága, hogy a klímapolitikát három egyenrangú pillérre építi: kibocsátáscsökkentésre, alkalmazkodásra és rezilienciára, vagyis ellenállóképességre. Ez azért fontos, mert a klímaváltozás hatásai már nem csak jövő idejű fenyegetések. A vízhiány, a hőhullámok vagy az agrárium sérülékenysége ma is érzékelhető probléma.
A beszélgetésben külön szóba került a vízmegtartás ügye is. Éger Ákos szerint ez nem külön kezelendő mellékszál, hanem szerves része egy modern klímatörvénynek. Az elképzelés lényege éppen az, hogy ne külön-külön próbáljuk megoldani a gondokat, hanem egy összefüggő szabálykönyv alapján. Ebben helyet kapna a víz, az erdő, az agrárium és az épületenergetika is.
Mit jelentene a gyakorlatban?
A javaslat egyik legfontosabb eszköze a karbonköltségvetés. Ez leegyszerűsítve olyan lenne, mint egy pénzügyi költségvetés, csak éppen az üvegházhatású gázok kibocsátására. Nem elég egyszer bemondani egy nagy 2030-as vagy 2050-es számot: ötéves célokat kellene kijelölni, ezeket éves feladatokra lebontani, majd folyamatosan ellenőrizni, mi teljesült és mi nem.
A tervezet emellett kockázatelemzést, kiszámítható finanszírozást, az oktatás és a tudomány erősebb bevonását, valamint jogérvényesítési eszközöket is javasol. Vagyis nemcsak azt mondaná ki, hogy mit kellene tenni, hanem azt is, ki felel érte, miből történjen, és mi legyen, ha az állam vagy a vállalatok nem lépnek.
Pénzbe kerül, de a halogatás drágább
A klímapolitikai viták egyik visszatérő kérdése, hogy miből lehet mindezt finanszírozni. Éger Ákos szerint a valódi dilemma nem az, hogy van-e ára a cselekvésnek, hanem az, hogy mennyibe kerül a nem cselekvés. A javaslat abból indul ki, hogy a halogatás hosszabb távon nagyobb terhet jelent.
Szóba kerültek a zöld adók és más pénzügyi eszközök is: az elképzelés szerint az innen származó bevételeknek nagyobb arányban kellene visszakerülniük a klímavédelmi és alkalmazkodási feladatokra.
Most dől el, mennyire lesz komoly
A beszélgetés alapján az ügy politikailag is nyitott: Éger Ákos elmondta, hogy az Energiaügyi Minisztériummal már megkezdődtek az egyeztetések, és a klímatörvény szerepel a törvényalkotási programban is. A nagy kérdés ezért már nem az, hogy lesz-e új szabályozás, hanem hogy milyen lesz.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Éger Ákos: környezetvédelmi szakember, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
- Alkotmánybíróság: a magyar jogrend egyik legfontosabb alkotmányos intézménye, amely azt vizsgálja, hogy a jogszabályok összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel.
- Karbonköltségvetés: olyan szabályozási eszköz, amely meghatározza, mennyi üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadható egy adott időszakban.
- Reziliencia: ellenállóképesség, vagyis annak a képessége, hogy egy társadalom vagy ágazat mennyire tud alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz. Ide tartozik például a vízhiány, az aszály vagy a hőhullámok kezelésének képessége.
- Energiaügyi Minisztérium: a magyar kormány energiapolitikáért felelős tárcája.
