FőoldalKözérzetKisebb a hazai vízkészlet,...

Kisebb a hazai vízkészlet, mint gondolnánk

Felszíni vizeink 94 százaléka külföldről érkezik. Csernus Dóra vízgazdálkodási szakértő a magyar vízkészletről és a fenntartható megoldásokról a Millásreggeliben.

A közhiedelemmel ellentétben a hazai vízkészlet korántsem olyan bőséges, mint sokan gondolják. Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet szakértője a radiocafé Millásreggeli című műsorában rámutatott: felszíni vizeink 94 százaléka külföldről érkezik, és az egy főre jutó belső megújuló vízkészlet tekintetében az utolsó előttiek vagyunk az Európai Unióban.

A folyószabályozások öröksége

A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a 19. században végrehajtott folyószabályozások negatív hatásai mára erőteljesen érezhetővé váltak. A levágott kanyarok miatt a folyók gyorsabban átszaladnak az országon, nincs idejük beszivárogni a talajba. Ez a felszín alatti vizek szintjének folyamatos csökkenéséhez vezet.

Klímaváltozás és csökkenő csapadék

A folyamatot tovább súlyosbítja a klímaváltozás, amely szélsőségesebb csapadékeloszlást, hosszabb aszályos időszakokat és hirtelen lezúduló esőket eredményez. Az 1900-as évek óta 4 százalékkal csökkent az éves átlagos csapadékösszeg, miközben a csapadékos napok száma 32 százalékkal esett vissza.

Mit lehet tenni?

Az Egyensúly Intézet számos javaslattal állt elő a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. A folyók kanyargósságának visszaállítása állami tulajdonban lévő területeken – például a Hortobágyon – segíthetne a természetes vízvisszatartásban. A mezőgazdaságban a talajtakarásos módszerek és a precíziós öntözés elterjedése csökkenthetné a vízfelhasználást. A városokban a „szivacsváros koncepció” alkalmazása – zöld tetők, szikkasztó árkok, vízbeszivárogtató felületek – hozzájárulhat a csapadékvíz helyben tartásához. A lakosság szintjén a műfű kerülése, vízáteresztő burkolatok használata és a kertben a növényzet tudatos megválasztása is sokat számít.

Mindenkinek kell a víz

Csernus Dóra hangsúlyozta: a mezőgazdaságnak, a városoknak, a lakosságnak, az iparnak és a turizmusnak egyaránt érdeke a megfelelő mennyiségű és minőségű víz hosszú távú biztosítása. A megoldások beruházásokat, időt és munkát igényelnek, de a folyamat már elindult, hiszen Budapesten és más nagyvárosokban is megjelentek az első szivacsváros-projektek.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Csernus Dóra: Az Egyensúly Intézet vízgazdálkodási szakértője.
  • Egyensúly Intézet: Magyar szakpolitikai műhely, amely fenntarthatósági és környezetpolitikai kérdésekkel foglalkozik.
  • Belső megújuló vízkészlet: Az a vízkészlet, amely kizárólag az adott ország területén keletkezik – csapadékból, forrásokból. A határon túlról érkező folyók tehát nem számítanak bele.
  • Szivacsváros koncepció: Városfejlesztési megközelítés, amely a csapadékvíz helyi elvezetése helyett annak beszivárogtatását, tárolását és párologtatását helyezi előtérbe, zöld tetőkkel, szikkasztó árkokkal és vízáteresztő burkolatokkal.
  • Precíziós öntözés: Olyan mezőgazdasági öntözési módszer, amely érzékelők és adatok alapján pontosan a szükséges mennyiségű vizet juttatja a növényekhez, minimalizálva a pazarlást.
  • Folyószabályozás: A 19. században Magyarországon végrehajtott nagyszabású mérnöki beavatkozás, amelynek során a folyók kanyarulatait levágták az árvizek csökkentése és a mezőgazdasági területek növelése érdekében.

 

spot_img

Legolvasottabb

Ez is érdekelhet:

Visszatér a moziba a Vissza a jövőbe-trilógia

Marty McFly újra a Corvin moziban, érdekességek a Vissza a jövőbe trilógiáról Spielbergtől Eastwoodon át a tévés káromkodásig.

Mohács 500 – a Magyar Batthyány Alapítvány ismét fiatalokat vár történelmi pályázatára

A joghallgatókra izgalmas feladat vár, gróf Batthyány Lajos perét elemezhetik, míg az általános és középiskolások filmmel pályázhatnak.

Egy vers attól is csodálatos, hogy mindenkinek mást jelent

Idén nem versek szavalására kértünk fel elismert és népszerű művészeket, hanem arra, hogy beszéljenek nekünk egy versről, ami valamiért fontos számukra.

Budapest Ritmo 2026 a Magyar Zene Házában: Kubától Bissau-Guineán át Dél-Koreáig

Világzenei találkozópont a Városligetben április 9. és 11. között: tizenegyedik alkalommal tartják meg a Budapest Ritmo fesztivált.