A változatos utazási trendek útvesztőjében már nemcsak az számít, hová megyünk, hanem az is, miért, hogyan és kinek a terhére.
A turizmus néhány év alatt látványosan átalakult. A járvány, a háborús közelség élménye, a klímaváltozás és a közösségi média együtt írta át az utazási szokásokat. A radiocafén Babik Edit Egyéletem című műsorában Irimiás Anna Rita, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és a University of Trento kutatója arról beszélt, hogy miközben az utazási kedv töretlen, egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehet a turizmust élhetőbbé tenni az utazóknak és a helyieknek is.
A Covid után bátrabbak lettünk
A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a turizmus meglepően gyorsan regenerálódik. A Covid idején sokan azt hitték, az utazás tartósan háttérbe szorul majd, és felértékelődik a közeli pihenés, a családi együttlét vagy a lassabb élet. A gyakorlat azonban mást mutatott:
amint lehetett, az emberek újra útnak indultak.
Ezt a jelenséget gyakran revenge travelként emlegetik: vagyis sokan igyekeztek bepótolni mindazt, amiről a lezárások alatt lemaradtak. Irimiás Anna szerint a kutatások a járvány idején még azt mutatták, hogy a szeretteinkkel töltött idő a legfontosabb, azóta viszont ismét előtérbe került a minél gyakoribb és minél távolabbi utazás igénye.
Közben a biztonságérzet sem egyszerű kérdés. Az orosz–ukrán háború kitörésekor Magyarországot is sok távoli utazó a térség részeként, kockázatosabb célpontként érzékelte. Ez különösen az amerikai turistáknál lehetett fontos, akik a nagy földrajzi távolság miatt másképp látják Közép-Európát.
A klímaváltozás már úticélt is módosít
Az utazási trendeket ma már közvetlenül formálja a klímaváltozás. A mediterrán nyár sok helyen egyre nehezebben elviselhető: hőhullámok, vízhiány és erdőtüzek terhelik a térséget. Szicília vagy Görögország továbbra is vonzó úti cél, de egyre több utazó mérlegeli, hogy a nyári csúcsidőszakban valóban pihenést jelent-e egy ilyen út.
Erre a változásra válasz a coolcation trendje: vagyis amikor valaki kifejezetten hűvösebb helyet választ a nyaralásra. Felértékelődtek az északi desztinációk, a Balti-tenger térsége, és általában a kevésbé forró nyári célpontok. Irimiás Anna szerint ennek Magyarországon is érzékelhető a hatása: például a német turisták
kevésbé érzik szükségét annak, hogy mindenképpen délre utazzanak.
Az éghajlatváltozás nemcsak a turisták döntéseit, hanem a helyek arculatát is átírja. A beszélgetésben szóba került, hogy mára Magyarországon is megjelentek az olajfák, Szicíliában pedig az avokádótermesztés is egyre természetesebb.
Mindenki tartalomgyártó lett
Az egyik leglátványosabb változás az, hogy egyre kevesebb időt töltünk tervezéssel. Sok utazás szinte impulzusból születik: gyors ötlet, gyors foglalás, gyors indulás. Ez a rugalmasság az utazónak kényelmes lehet, a szolgáltatóknak viszont komoly kihívás.
A döntéseinket közben erősen befolyásolja a közösségi média. A TikTok és az Instagram nemcsak inspirációs felület, hanem sokak számára elsődleges útitervező eszköz lett. Irimiás Anna szerint ma szinte minden utazó tartalomgyártó is: ha nem is a nagyközönségnek, a saját mikroközösségének biztosan posztol.
Ez át is alakítja az utazás értelmét. Sokszor nem maga az élmény kerül a középpontba, hanem annak képi bizonyítéka: a helyszín háttérré válik, az utazó pedig főszereplővé. Ez rövid távon népszerűséget hozhat egy desztinációnak,
hosszabb távon viszont túlterheltséghez és torz elvárásokhoz vezethet.
Egy sorozat átírhat egy tájat
A filmturizmus, vagy újabb nevén set-jetting, nem új jelenség, de a streamingszolgáltatók korában sokkal gyorsabban hat. Egy sorozat vagy film ma folyamatosan jelen van az életünkben, így a benne látott helyszínekkel is erősebb kapcsolat alakul ki.
Irimiás Anna kutatásai szerint a sorozatok különösen erős hatásúak, mert a néző úgynevezett paraszociális kapcsolatot alakíthat ki a szereplőkkel: ismerősnek, közelinek érzi őket, és részben
az ő világukba szeretne belépni.
Jó példa erre az HBO-n futó A Fehér Lótusz, amely Szicíliáról is új képet adott sok nézőnek. A szakértő szerint a sziget megítélését korábban erősen meghatározta A Keresztapa öröksége, míg az újabb sorozat egy luxushoz, életstílushoz és vágyképhez kapcsolódó Szicíliát mutatott meg. A Montalbano felügyelő világa pedig egy nosztalgikusabb, emberközelibb arcát is láthatóvá tette a térségnek.
Díszletté válhatnak a városok
A turizmus legsúlyosabb konfliktusai ma sok nagyvárosban a helyiek és a látogatók között alakulnak ki. A túlzsúfoltság nem elméleti probléma: zaj, lakhatási válság, eltűnő kisboltok, rövid távú lakáskiadás és folyamatos alkalmazkodási kényszer társul hozzá.
Irimiás Anna példaként Velencét említette, ahol a város belépődíjjal próbálja kezelni az egynapos turistaforgalmat. A díj önmagában inkább szimbolikus, de jelzi, hogy a települések már nem akarják teljesen szabadon beengedni a turistatömegeket. Firenze és Milánó is keresi a szabályozás eszközeit, például a rövid távú lakáskiadások terén.
A szakértő szerint a fenntartható turizmus alapja egyszerű:
először a helyiek érdekeit kell nézni.
Ahol az ott élők jól vannak, ott a vendégek is nagyobb eséllyel érzik jól magukat. Ha viszont egy város puszta díszletté válik, az hosszú távon a turizmusnak sem használ.
Digitális detox, workation és aktív időskor
Miközben a digitalizáció egyre erősebb, az ellenreakció is látszik. Egyre többen keresik a digitális detox lehetőségét, még ha ironikus módon sokszor épp a közösségi médiában találnak rá ezekre a helyekre. A hegyi menedékházak, csendes elvonulások vagy jógatáborok azt mutatják, hogy
nő az igény a lassabb, befelé figyelő utazásra.
A workation és a digitális nomád életmód is része ennek az átalakulásnak, de nem mindenhol fogadják őket egyformán lelkesen. A helyiek számára az ő jelenlétük könnyen úgy hathat, mintha a saját városuk mások ideiglenes játszóterévé válna.
Közben egyre fontosabb szereplő az idősebb generáció is. Ők aktív utazók, akik több idővel, gyakran nagyobb elkölthető jövedelemmel és rugalmasabb időbeosztással rendelkeznek. Nem a főszezonhoz igazodnak, sokat mozognak, kerékpároznak, túráznak, és a szolgáltatók szemében is kifejezetten kedvező vendégek lehetnek.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Irimiás Anna Rita: turizmuskutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének oktatója.
- Coolcation: olyan utazási trend, amelyben a nyaralók tudatosan hűvösebb, északi vagy kevésbé forró úti célt választanak a nyári hőség elől.
- Set-jetting: a filmturizmus újabb megnevezése; amikor valakit egy film, sorozat vagy konkrét forgatási helyszín ösztönöz utazásra.
- Workation: a work és vacation szavak összevonásából született kifejezés; olyan utazási forma, amikor valaki nyaralás közben részben dolgozik is.
- Paraszociális kapcsolat: a médiakutatásban használt fogalom arra, amikor a néző egyoldalú, de érzelmileg erős kötődést alakít ki egy ismert szereplőhöz vagy karakterhez.
