Az iOS 27 új funkciója kockázati pontszámmal segítheti a bankokat a megszemélyesítéses banki csalások felismerésében.
Egy új iOS-funkció ígéretes eszközt adhat a bankok kezébe a telefonos, megszemélyesítéses csalások ellen – de a szakértő szerint ez csak egy védvonal a sok közül, és a felhasználó felelőssége nem tűnik el. A témát a radiocafé Millásreggeli című műsorának IT-rovatában járták körül.
A megszemélyesítéses csalás
Koi Tamás, a HWSW szerkesztője az Apple új operációs rendszerével, az iOS 27-tel megjelent új megoldást ismertette. A funkció célja, hogy segítsen kiszűrni az úgynevezett megszemélyesítéses csalásokat: azt a klasszikus forgatókönyvet, amikor valaki egy bank nevében telefonál, „gyanús pénzmozgásra” hivatkozik, és arra próbálja rávenni az áldozatot, hogy azonnal utalja át a pénzét egy állítólagos „biztonsági számlára”.
Nem tilt, hanem pontoz
Fontos tisztázni, hogy a rendszer nem maga állítja le az utalást. Koi Tamás elmondása szerint egy scoring, vagyis kockázati pontozórendszerről van szó: a telefon valós időben felmér bizonyos kockázati tényezőket, és ezekből egy pontszámot – a leírás szerint egy háromfokozatú riasztási skálát – ad át a banki alkalmazásnak.
Az operációs rendszer tehát alapvetően nem akadályozza meg az utalást. Azt, hogy mit kezd a kapott kockázati besorolással, teljes egészében a pénzügyi szolgáltató dönti el. A bank kérhet például egy másik azonosítási lépést, javasolhatja az ügyfélszolgálat felhívását, vagy késleltetheti a tranzakciót.
Amit a telefon lát, de a bank nem
A megoldás lényege, hogy a telefon olyan helyzetjeleket is érzékelhet, amelyeket a bank önmagában nem lát. Koi Tamás példaként említette, hogy a készülék „tudhatja”, ha a felhasználó épp hívásban van, miközben megnyitja a banki appot és nagyobb összeget készül utalni. Hasonlóan jelzésértékű lehet, ha közvetlenül a tranzakció előtt üzenet érkezett – anélkül, hogy annak tartalmát át kellene adni a banknak.
Óvatosabban fogalmazott a szenzoros jelekről: elmondása szerint elképzelhető, hogy a telefon stresszre utaló jeleket is figyelhet, például remegő kezet, vagy egy okosóra segítségével mért megemelkedett pulzust. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Apple nem részletezte pontosan, milyen szenzortechnológiákat használ, és a bejelentés sem sorolja fel tételesen, mit figyel a rendszer.
Egy védvonal a sok közül
A csalók módszerei folyamatosan változnak, különösen a mesterséges intelligencia terjedésével, ezért ez a védelem önmagában nem old meg mindent. Koi Tamás úgy fogalmazott: ez egy védvonal a sok közül, és minél több ilyen létezik, annál jobb. A csalók valószínűleg mindig egy lépéssel előrébb járnak, és mindig lesznek megtéveszthető felhasználók – jellemzően az idősebb, pénzügyileg kevésbé edukált emberek.
A rendszer működéséhez az is kell, hogy a banki alkalmazás támogassa a platformot; ez nem automatikus, a scoring rendszer integrálását bele kell fejleszteni az appba. Koi Tamás szerint kedvező jel, hogy a szolgáltatásért nincs licenc- vagy használati díj.
Egy hallgatói észrevétel jól rávilágított a korlátokra: sokan minden nagyobb utalásnál stresszesek. A szakértő szerint épp ezért a rendszerek mintázatokat is vizsgálnak – a megszokottól való eltérés az igazi figyelmeztető jel.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Koi Tamás: a HWSW szerkesztője.
- HWSW: informatikai-technológiai szakportál.
- iOS 27: az Apple mobil operációs rendszerének a beszélgetésben említett, frissen megjelent verziója, amelyben debütált az új funkció.
- Scoring rendszer: kockázati pontozó megoldás, amely valós időben kockázati besorolást ad át a banki alkalmazásnak.
- Megszemélyesítéses csalás: amikor a csaló egy bank vagy más intézmény nevében telefonál, és pénz átutalására próbálja rávenni az áldozatot.
- Okosóra: a telefonnal kapcsolatban álló karóra, amely többek között pulzusmérésre is képes, és a szakértő szerint stresszre utaló jelet is szolgáltathat.
