Az EU Kids Act a platformokat szorítaná szigorúbb keretek közé, miközben a gyerekek biztonságát és a szülők szerepét is újraértelmezi.
A közösségi média ma már nem egyszerűen időtöltés a fiataloknak, hanem a mindennapi társadalmi jelenlét egyik alapközege. Ezért lehet nagy hatása annak a készülő uniós szabályozásnak, amely az eddiginél jóval szigorúbban védené a gyerekeket az online térben. A témáról Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi főosztályvezetője beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Korhatárok, de nem egyetlen tiltással
A beszélgetés alapján az EU Kids Act lépcsőzetes rendszert vezetne be. A 13 év alattiaknál teljes tiltás jöhetne a közösségi média használatára, a 14 éveseknél szülői felügyelethez és korlátozott fiókhasználathoz kötnék a belépést, a 15–17 éveseknél pedig kötelező biztonsági megoldásokat írnának elő.
Somogyi Ákos Gergő szerint az eddig ismert hivatalos információk Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozataiból származnak. A cél nem pusztán a tiltás, hanem az, hogy a fiatalok egy olyan online környezetben legyenek jelen, amely nem a túlhasználatot, hanem a biztonságos és egészséges működést támogatja.
Nem csak a közösségi médiáról van szó
Sajtóértesülések alapján a szabályozás köre tágabb is lehet. A közösségi platformok mellett szóba kerültek olyan mesterséges intelligencia-alapú asszisztensek és robotmegoldások is, amelyekkel hosszabb beszélgetéseket lehet folytatni. Emellett videojáték-platformok bevonása is felmerült.
Ez azért szükséges, mert a fiatalok digitális jelenléte nem áll meg egyetlen appnál. Az online élmény összefüggő ökoszisztéma: közösségi média, chatfelületek, játékok és intelligens asszisztensek egymásba érnek.
Mit mutatnak a magyar adatok?
A hatóság évek óta vizsgálja a 7–17 évesek médiahasználatát, és a kép nem megnyugtató. Somogyi Ákos Gergő szerint egyre korábban kapnak digitális eszközt a gyerekek, és egyre korábban regisztrálnak a közösségi platformokra is. Miközben a legtöbb helyen 13 év a hivatalos regisztrációs korhatár, az átlagos belépési életkor ennél alacsonyabb.
Különösen beszédes adat, hogy a 13 évesek mintegy 80 százaléka már napi közösségimédia-használónak számít. A szakember szerint a problémás eszközhasználat és a függőségre utaló jelek a magyar és a nemzetközi kutatásokban is világosan látszanak.
A hangsúly a platformok felelősségén lenne
A tervezet egyik fontos újdonsága, hogy megfordítaná a felelősség logikáját. Nem csak a szülőkre és a gyerekek közvetlen környezetére hárulna a védelem feladata, hanem magukra a platformokra is. Az úgynevezett Safe by Design elv azt jelenti, hogy már a felületek kialakításánál vissza kellene szorítani azokat a megoldásokat, amelyek a bent tartást szolgálják: a végtelen görgetést, az automatikusan induló tartalmakat vagy más, függőséget erősítő vizuális és működési elemeket.
Emellett szigorúbb adatvédelmi beállítások és korlátozottabb kapcsolatfelvételi lehetőségek is jöhetnek a fiatal felhasználóknál.
Az életkor ellenőrzése lesz a kulcskérdés
A mostani rendszer jellemzően önbevallásra épül: a felhasználó egyszerűen rákattint, hogy betöltött-e egy adott életkort. A tervek szerint ezt hatékonyabb ellenőrzés válthatná fel úgy, hogy közben a magánszféra is védve maradjon. A platform csak azt tudná meg egy hitelesítő rendszeren keresztül, hogy a felhasználó betöltötte-e a szükséges életkort, más személyes adatot nem.
Ez technológiai szempontból sokat javíthat a helyzeten, de nem teszi feleslegessé a családi beszélgetéseket. Ahogy a műsorban is elhangzott, a szabályok önmagukban nem oldanak meg mindent. A gyerekek találékonyak, a digitális környezet gyorsan változik, ezért a szülői jelenlét továbbra sem megkerülhető.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- EU Kids Act: készülő uniós jogszabálytervezet, amely a gyerekek és fiatalok online védelmét erősítené, főleg a közösségi média és más digitális platformok szabályozásán keresztül.
- Safe by Design: olyan tervezési elv, amely szerint a digitális szolgáltatásokat eleve úgy kell kialakítani, hogy azok ne ösztönözzenek túlhasználatra vagy kockázatos viselkedésre.
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: magyar állami intézmény, amely a média és a hírközlés felügyeletével foglalkozik, és kutatásokat is készít a gyerekek médiahasználatáról.
- Ursula von der Leyen: az Európai Bizottság elnöke.
- Mesterséges intelligencia: olyan digitális technológiák összefoglaló neve, amelyek képesek automatizált válaszokra, tartalomajánlásra vagy beszélgetésre; a jövőbeni szabályozás ezeket is érintheti.
