FőoldalKözérzetA jogász, aki gyerekeknek...

A jogász, aki gyerekeknek mesél az internetről

Az internetjogász szerint egy átlagos gyerek már kilencévesen okostelefont kap, ezért fel kell készíteni az online világ veszélyeire.

Dr. Baracsi Katalin jogászként kezdte, de már az egyetemen eldöntötte, hogy neki a jog világából az a szelet kell, ahol emberekkel találkozhat. Első munkahelye a Belügyminisztérium volt, közben gyakran szerepelt a rádió és a televízió közéleti beszélgetős műsoraiban. Akkor kezdett gyerekekkel foglalkozni, amikor a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány önkénteseket keresett a gyerekjogász csapatába. Ezután egy olyan terület felé fordult, amely ma már szinte mindannyiunk életét érinti. Több mint egy évtizede segít eligazodni a digitális világ kihívásai között mint internetjogász, digitális gyermekvédelmi szakértő és tréner. A szakember Kutasi Judit vendége volt a Womanpower című műsorban a radiocafén.

Mit csinál egy internetjogász?

Baracsi úgy jellemzi választott munkakörét, hogy nem ügyvédként kell elképzelni, aki rendőrségre és bíróságra kíséri ügyfeleit. Oktató jogászhoz hasonló, edukációs szerepkörről van szó. Egy internetjogász munkanapjai nagy részét leginkább iskolai és óvodai környezetben tölti. Az idő nagy részében gyerekeknek és fiataloknak mesél arról, hogy mi az internet, és hogy ők hogyan tudnak tudatosabban és biztonságosabban jelen lenni az interneten. Munkáját nagyszerűen jellemezte a helyzet, amikor összetalálkozott egy ismerős óvodás gyerekkel egy cukrászdában, aki így mutatta be őt:

„Anya, ő Kati, aki mesél az internetről”.

A hitelesség része: kihez beszélünk éppen?

A gyerekeken kívül pedagógusoknak, szülőknek és nyugdíjasoknak is tart előadásokat a témában. Szem előtt tartja, hogy minden korosztálynak másképp kell magyarázni. A gyerekeknek tartott előadások 45, a felnőtteké 90 percig tart, ebbe kell beleférni, ennyi az időkeret és a közönség befogadóképessége. A prezentációk anyagát ott hagyja, és a további, beszélgetésindító tartalmakban később is el lehet merülni. A szenior korosztálynál pedig az internetjogász ügyel rá, hogy ne olyan pörgősen és dinamikusan magyarázzon, mint a gyerekeknek. Itt a kevesebb információ és a lassabb tempó a célravezető.

Walkman a Marsról

Napjainkban már a legtöbb gyereknek kilencéves korában okostelefon van a kezében. Szülőként és pedagógusként kezelni kell ezt a helyzetet, hogy a kapcsolódó veszélyektől meg lehessen védeni a gyereket. De Baracsi szerint ezt a feladatot már jóval hamarabb, a gyerek óvodás korában meg kell kezdeni. Munkája miatt ő maga is nagyon sok óvodában jár, és pontosan látja, hogy ők már az a generáció, akik látják szüleiket és nagyszüleiket okostelefonozni – mondhatni, ebbe nőnek bele. Az internetjogász úgy fogalmazott: ha egy óvodásnak arról mesélünk, hogy volt olyan időszak, amikor még nem létezett okostelefon és tablet, úgy néz ránk, mintha a Marsról jöttünk volna. Ezért foglalkozásain jégtörő játékként, hangulatoldásként bedob olyan retró dolgokat, mint például egy walkman megmutatása. Így a gyerekek rácsodálkozhatnak a korábbi generációk zenehallgatási szokásaira.

Online-offline egyensúly mindenkinek

Az internetjogász szerint életkortól függetlenül mindenkinek fontos, hogy keretezze az internetes tevékenységét. A tudatosság és a biztonság mellett 2026-ban a jóllét is kulcsfontosságú tényező. Ezért arra kell törekedni, hogy egészséges egyensúlyt alakítsunk ki az online és az offline létezésünk között. Az internetjogász úgy véli, ne várjuk el egy kisgyerektől, hogy majd maga kitalálja, mennyi ideig szeretne a tologatós játékkal játszani, és hány mesét szeretne megnézni okoseszközén. A képernyőidő okozta túlterhelés éppúgy érinti az adott gyereket, mint egy felnőttet, aki órákon át kizárólag negatív híreket olvas a neten. Száz százalékos biztonságról pedig az online térben nem beszélhetünk, de a szülői felügyeleti rendszer kialakításának és betartásának jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Dr. Baracsi Katalin: jogász, internetjogász, digitális gyermekvédelmi szakértő és tréner. Pályáját a Belügyminisztériumban kezdte, majd a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány önkénteseként fordult a gyerekjogi munka felé.
  • Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: civil szervezet, amely krízishelyzetbe került gyerekek és fiatalok számára nyújt segítséget telefonos és online ügyeleti szolgálaton keresztül.
  • Internetjogász: nem ügyvédi, hanem edukációs szerepkört betöltő jogászi szakirány, amely az online világ jogi és biztonsági kérdéseinek közérthető ismertetésére specializálódott. Az internetjogász jellemzően iskolai, közösségi és szervezeti környezetben tart tudatosságnövelő előadásokat és tréningeket.
  • Képernyőidő: az a napi időmennyiség, amelyet valaki okoseszközök – telefon, tablet, számítógép, televízió – képernyője előtt tölt. Gyerekeknél a túlzott képernyőidő figyelmi, alvási és szociális problémákhoz vezethet.
  • Szülői felügyeleti rendszer: Digitális eszközökre és alkalmazásokra telepíthető szűrő- és időkorlátozó megoldások összessége, amelyek segítségével a szülők meghatározhatják, milyen tartalmakhoz és mennyi ideig férhet hozzá a gyermek az interneten.

 

spot_img

Legolvasottabb

Ez is érdekelhet:

A digitális nomádok nem járnak jól az Egyesült Államokkal

Az USA erős gazdaságot és szigorú szabályokat kínál: a digitális nomádok számára inkább piac, mint valódi célország.

Terápia határhelyzetben

Súlyosan beteg gyerekeknél a terápia nem pusztán vigasz: kapcsolat az élethez, amely a családot és a segítőket is próbára teszi.

Megfelelési kényszer helyett színészi önbizalom

Kisvárdai kezdetek, egy majdnem szétesett évfolyam büfében letett vizsgával, és a belső szabadság felfedezése a megfelelési kényszer helyett.

Merre fordulnak az utazók és az utazási trendek?

A változatos utazási trendek útvesztőjében már nemcsak az számít, hová megyünk, hanem az is, miért, hogyan és kinek a terhére.