Egy labdarúgó világbajnokság karbonlábnyoma nem a kezdősípszóval indul: az utazás, a stadionok és a logisztika adják a terhelés zömét.
A sport ünnep, közös élmény és globális figyelem, de egyre nehezebb úgy tenni, mintha egy világesemény környezeti ára mellékes lenne. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center munkatársa arról beszélt: egy ekkora sportesemény karbonlábnyoma messze nem csak a mérkőzések alatt elégetett stadionáramból áll, és a legnagyobb tétel jellemzően nem is ott keletkezik.
Nem a 90 perc a döntő
Egy ekkora sportesemény kibocsátását nem lehet leszűkíteni arra, mi történik a pályán a 90 vagy akár 120 perc alatt. A teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást kell nézni: az építkezéseket, a felújításokat, a szállásokat, a vendéglátást, a hulladékkezelést, a helyszíni közlekedést és mindenekelőtt az utazást.
Szász Anna Dorottya szerint a mostani vb esetében pozitívum, hogy kevesebb új stadion épült, mert több meglévő létesítményt tudtak használni. Ez önmagában csökkenti az eseményhez kapcsolódó terhelést. A fő probléma azonban nem itt van, hanem a mozgásban: abban, hogy csapatok, stábok és szurkolók hatalmas távolságokat tesznek meg.
A szakértő a műsorban arról beszélt, hogy a kibocsátás 80–85 százaléka a repülésből és a légiközlekedésből származhat. Ez azért különösen fontos, mert a 2026-os labdarúgó-világbajnokság három országban, 16 városban zajlott, és egyes helyszínek között 4-5 ezer kilométeres távolság is lehet.
Így számolják a sport karbonmérlegét
A karbonlábnyom becslése ilyen léptékben nem kézi számolgatás, hanem részletes statisztikai munka. A logika egyszerű: meg kell becsülni, ki mennyit utazik, mennyit fogyaszt, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, majd ezeket fel kell szorozni az érintettek számával. A gyakorlat persze ennél jóval összetettebb, és speciális számítógépes programokkal készülnek az összesítések.
A beszélgetésben elhangzott BBC-példa szerint egy angol szurkoló akár 3,5 tonna szén-dioxid-kibocsátáshoz is hozzájárulhat egy ilyen tornán. Még ha az egyéni számok becslések is, az irány világos: minél nagyobb a távolság és minél több az átszállás, annál meredekebben nő az esemény karbonlábnyoma.
Fenntarthatósági célok és kényelmetlen ellentmondások
Elméletben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és más sportszervezetek is hangoztatnak fenntarthatósági célokat. A gyakorlat azonban sokkal kevésbé meggyőző. A műsorban szóba került, hogy a FIFA 2040-re klímasemleges működést ígért, de a tendenciák nem ebbe az irányba mutatnak.
A helyzetet súlyosbítja a torna mérete is: a korábbi 32 helyett már 48 csapat szerepel, összesen 104 mérkőzéssel. Ez nem pusztán sportszakmai bővítés, hanem több utazás, több szállás, több infrastruktúra és több kibocsátás.
Szász Anna Dorottya a greenwashing problémáját is felvetette. Szerinte nehéz komolyan venni a fenntarthatósági üzeneteket, ha közben a torna működése látványosan nagy kibocsátással jár. Külön ellentmondás, hogy a FIFA egyik főtámogatója a Saudi Aramco, amely a világ legnagyobb olajipari szereplői közé tartozik.
Nem elég zöldnek nevezni
A tanulság persze nem az, hogy ne legyenek világversenyek, hanem az, hogy a „zöld” jelző önmagában nem jelent sokat. Egy sportesemény klímabarát jellege elsősorban a szerkezetén múlik: hány helyszín van, mekkorák a távolságok, mennyi új beruházás kell hozzá, és mennyire lehet csökkenteni a szükséges repülőhasználatot. Ha ezek a kérdések háttérbe szorulnak, a fenntarthatóság könnyen kommunikációs díszletté válik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szász Anna Dorottya: a Green Policy Center munkatársa.
- Green Policy Center: magyar klímapolitikai és fenntarthatósági szakmai műhely, amely kutatásokkal és szakpolitikai javaslatokkal foglalkozik.
- FIFA: a nemzetközi labdarúgás világszövetsége, a világbajnokság szervezője.
- Karbonlábnyom: annak összesített mértéke, hogy egy tevékenység, esemény vagy szervezet mennyi üvegházhatású gázt bocsát ki közvetlenül és közvetve.
- Greenwashing: amikor egy cég vagy szervezet a valós teljesítményénél zöldebbnek, fenntarthatóbbnak mutatja magát kommunikációjában.
- Saudi Aramco: szaúdi állami olajvállalat, a világ egyik legnagyobb energiacége.
