A védett erdők pusztulásáról, pusztításáról, és a magyar erdőgazdálkodás megmentésének lehetőségeiről.
A radiocafén, a Kávézó a világ végén című műsorban McMenemy Márk és Marvin Bozzay Balázzsal, a 10 Millió Fa Alapítvány erdészeti szakértőjével és az Európai Uniós Klímapaktum nagykövetével beszélgetett arról, miért probléma az, ahogy ma Magyarországon az erdőkkel bánunk, és mi kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon.
Miért tért vissza a természetvédelem a háttérbe?
2019 volt a csúcspont: akkor alakult a 10 Millió Fa Alapítvány, indult Greta Thunberg mozgalma, és szerte Európában rengeteg faültető szervezet jött létre. Azóta a Covid, az orosz-ukrán háború és energiaválságok követték egymást, és ezek mind háttérbe szorították a természetvédelmi tudatosságot. Bozzay Balázs szerint ez evolúciós okokra vezethető vissza: amikor az egyed fennmaradásáért kell küzdeni, a természetvédelem háttérbe szorul. Ugyanakkor azt is látni, hogy a városi parkolók hétvégén tele vannak, egyre több ember keres visszautat a természethez.
Mit jelent az „egészséges zsugorodás” az erdőkben?
Magyarország területének körülbelül 20 százaléka erdő. Ennek mindössze 20 százaléka – a teljes terület 4 százaléka – védett valamilyen formában. És még ezeken a védett területeken is a fatermelés az elsődleges szempont. Bozzay Balázs konkrét példát hozott: Vas megyében kivágtak egy százéves cserest. Az osztrák darálógép 18 ezer forintos áron vitte el a fát – miközben a tűzifa piaci ára 25-26 ezer forint. Ez gazdaságilag értelmezhetetlen, természetvédelmi szempontból pedig pótolhatatlan értékpusztítás.
Miért nem jön vissza a kivágott erdő?
Az erdészeti szabályozás jelenleg azt mondja, hogy vágás után újratelepítési kötelezettség van. De ma, a megváltozott klímában ez egyre kevésbé működik. Az alföldi csapadékmennyiség 500-700 milliméterről 250-400 milliméterre csökkent, és a hiány éppen a vegetációs időszakra esik. Szombathely környékén például februárban, márciusban és áprilisban összesen 13 milliméter eső esett. Ilyen körülmények között az újratelepített csemeték sok esetben nem élnek túl – vagy ha igen, az egykori százéves tölgyes helyén évtizedek alatt sem nő vissza valódi őserdő.
A mikroklíma-probléma különösen súlyos: ha az erdő fáinak akár csak 30 százalékát kivágják, az árnyék, a páratartalom és a talajhőmérséklet azonnal megváltozik. 2022 rekordaszályában ez annyit jelentett, hogy a beteg fák eltávolítása után a maradék egyharmad is kiszáradt mire az erdészeti felügyelő kiszállt.
Az örökerdő-üzemmód és a szentélyerdők
Bozzay Balázs szerint a megoldás nem az, hogy ne termeljünk fát, hanem az, ahogyan tesszük. Létezik Magyarországon az örökerdő-üzemmód nevű jogi kategória, ahol a folyamatos erdőborítottságot megőrzik. Ez nehezebb, valamivel drágább, de nem szükséges teljesen levágatni az erdőt. Ennél is fontosabb lenne a védett erdők valódi védelme: ahol egyszer komoly szakemberek úgy döntöttek, hogy ez az erdő nemzeti park státuszt érdemel, ott ne folyjon fakitermelés.
Gálhidy László és a WWF Magyarország szentélyerdő-koncepciója is ebbe az irányba mutat: különböző kategóriákat kellene felállítani, és nem kezelni minden erdőt egyformán. Egy tízhektáros szentélyerdőre azonban – Bozzay szerint értelmezhetetlen módon – az erdőgazdaság máris kiment fakitermelni.
Nem az erdészek a hibások, hanem a rendszer
Bozzay Balázs hangsúlyozta, hogy az erdészek nem rosszindulatból dolgoznak így. Ők egy gazdasági kényszerpályán mozognak: az állami erdőgazdaságoktól elvárják, hogy ennyi pénzt és ennyi fát termeljenek. Ez a keretrendszer rossz, ezt kellene megváltoztatni, felülről és alulról egyaránt. A magyar erdészetnek egyébként gazdag hagyományai vannak, az egyik első magyarországi civil szervezet az Országos Erdészeti Egyesület volt, még a kiegyezés korában. Ez az értékhordozó szerep fontos, de a működési feltételeknek meg kell újulniuk.
A változás egyik akadálya az időperspektíva: egy tölgyes vágásérettsége 80-120 év. Aki ebben a dimenzióban gondolkodik, annak egy öt-tíz éves klímaváltozási trend szinte észrevehetetlen. Ugyanakkor éppen emiatt kellene most cselekedni, mert egy mai kis korrekció száz év múlva teljesen más végponthoz vezet.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bozzay Balázs: Erdésztechnikus, faápoló szakmérnök, a 10 Millió Fa Alapítvány erdészeti szakértője és az Európai Unió Klímapaktum nagykövete.
- 10 Millió Fa Alapítvány: 2019-ben alapított magyar civil szervezet, amely új erdők telepítésével és faültetéssel foglalkozik.
- EU Green Deal (Európai Zöld Megállapodás): Az Európai Unió átfogó terve a gazdaság, a társadalom és a környezet fenntartható átalakítására, amelynek kiemelt eleme az erdőkkel való fenntartható gazdálkodás.
- Örökerdő-üzemmód: Magyar jogi kategória, amelyben az erdőgazdálkodás a folyamatos erdőborítottság megőrzésével történik, tarvágás nélkül.
- Gálhidy László: A szentélyerdő-koncepció egyik kidolgozója, amely különböző védelmi kategóriákba sorolná az erdőket.
