A GKI által mért fogyasztói bizalmi index egyetlen hónap alatt 16,1 ponttal javult, ami a mérések történetének eddigi rekordja.
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb felmérése szerint a magyar háztartások bizalmi indexe egyetlen hónap alatt 16,1 ponttal javult. Ez akkora ugrás, amelyre a mérés harmincéves történetében nem volt még példa. A radiocafén, a Millásreggeliben Udvardi Attila, a GKI vezető kutatója értékelte az adatokat és azt, hogy tartós trendfordulatról van-e szó, vagy egyszeri kilengésről.
Nem optimizmus, hanem a pesszimizmus hiánya
A GKI fogyasztói bizalmi indexe május közeledtével -0,9 pontra emelkedett. Ez önmagában is figyelemre méltó: a mérés harmincéves fennállása alatt mindössze két időszakban mértek ennél kedvezőbb értéket – a 2002-es választásokat követő néhány hónapban, és 2018, illetve 2019 egyes hónapjaiban, amelyek a hazai gazdaságtörténet egyik legnagyobb jövedelemkiáramlási időszakát jelentették.
Fontos azonban a kontextus. A nulla körüli érték nem az euforikus optimizmust, hanem a pesszimizmus hiányát jelzi. Ahogy Udvardi Attila magyarázta: az index -100 és +100 közötti skálán mozog, és az esetek 98 százalékában negatív tartományban volt. Mediterrán országokban jellemzően pozitív értékeket mérnek, Közép-Kelet-Európában a negatív tartomány az általános. Épp ezért az elmozdulás mértéke sokkal fontosabb, mint maga a szám.
Mi áll a rekord hátterében?
Az ugrás elsősorban nem a pénztárcában érzékelt változást tükrözi, hanem a pszichológiai tényezőket: az kormányváltáshoz kapcsolódó reményeket és a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalmat. A felmérés részindexei közül a legnagyobb elmozdulás az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének megítélésében következett be. Ez egyetlen hónap alatt 33,4 ponttal javult. Az inflációs várakozások is mérséklődtek, bár azok nem részei közvetlenül a bizalmi indexnek.
Udvardi Attila rámutatott, hogy a korábbi választási időszakokban is jellemző volt az optimizmus rövid távú megugrása. A kivétel a 2022-es ciklus volt, amikor az energiaválság és az orosz–ukrán háború kitörése megakadályozta a szokásos választás utáni csúcs kialakulását.
Tartós trendforduló vagy egyszeri ugrás?
Erre a kérdésre jelenleg nem lehet egyértelmű választ adni. Udvardi szerint a következő hónapok alakulása erősen függ attól, hogy milyen bejelentések és gazdaságpolitikai döntések születnek, és ezek hatása mikor érzékelhető a háztartások szintjén. Az index akár még tovább is emelkedhet, de vissza is térhet az előző szintekre. A kutatótól azt is megkérdezték, mennyi idő kell ahhoz, hogy ez megítélhető legyen. Erre úgy válaszolt, hogy az adottságoktól és a gazdaságpolitikai lépések tempójától függ.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Udvardi Attila: A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója, aki a fogyasztói bizalmi index és a háztartások gazdasági várakozásainak mérésével és elemzésével foglalkozik.
- GKI Gazdaságkutató Zrt.: 1990-ben alapított független magyar gazdaságkutató intézet, amely az Európai Bizottság módszertana alapján, részben uniós finanszírozással végez rendszeres gazdasági felméréseket.
- Fogyasztói bizalmi index: Az Európai Unióban egységes módszertan szerint mért mutató, amely a háztartások pénzügyi helyzetének múltbeli és várható alakulásáról, az ország gazdasági helyzetéről, az inflációs és munkanélküliségi várakozásokról, valamint a tartós fogyasztási cikkek vásárlási szándékáról gyűjtött kérdőíves felmérés alapján áll össze. Értéke -100 és +100 között mozoghat.
- Inflációs várakozás: Az a mérőszám, amely azt mutatja, hogy a háztartások mennyire várnak áremelkedést a következő 12 hónapban. Fontos különbség, hogy ez a percepció eltérhet a KSH által mért tényleges inflációtól.
