FőoldalKultúraA változás reménye, traumakezelés...

A változás reménye, traumakezelés és a Radnóti idei tervei

Kováts Adél reméli, hogy valódi és tartós változás kezdődik a színházak világában, de a kollegalitás helyreállításához idő kell.

A Radnóti Miklós Színház igazgatója, Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő a radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann-nak nyilatkozott arról, hogyan látja a kultúra helyzetét az április 12-i kormányváltás után, mi lesz a színházi térkép átrajzolódásából, és mire készül a Radnóti.

Euforikus hangulat

Kováts Adél szerint a szakmában jelenleg euforikus a hangulat, és reményei szerint ez valódi és tartós változás kezdete. Azt emeli ki, hogy a legfontosabb reményt a szakpolitikai szemléletű kormányzás lehetősége jelenti: az, hogy a kultúra területén végre a szakemberek véleménye alapján születhetnek döntések. Mint elmondta, már konkrét lépések is zajlanak: pénteken szakmai egyeztető fórumot tartott a Magyar Színházi Társaság, a Színházi Dolgozók Szakszervezete, a MASZK Országos Színészegyesület és a Független Előadó-művészeti Szövetség, ahol a szektor képviselői összehangolják az álláspontjaikat.

Átrajzolódik a színházi térkép?

Kováts Adél meggyőződése, hogy a változás a vidéki színházakig is el fog érni. Az elmúlt évtizedekben – véleménye szerint – a politika határozta meg, ki kaphat megbízatást és ki nem, ki szerepelhet bizonyos színházakban, és ki marad ki belőlük. Azt várja, hogy ez a fajta mobilitáshiány megszűnik, és friss csapatok töltik majd meg azokat az intézményeket, ahol korábban az öncenzúra vagy a kizárás volt jellemző.

Ugyanakkor felvetette, hogy azon színházaknak, amelyek identitását az elmúlt évtizedben nagyrészt az ellenzékiség határozta meg, most új önmeghatározásra lesz szükségük. A küldetés – releváns, aktuális, feszítő társadalmi kérdésekről szóló előadások készítése – nem változik, de a közönség hangulatát most is figyelni kell, és a munkának ehhez kell igazodnia.

Az eufória mögött

Kováts Adél szerint az eufória után szükségszerűen jön egy gyászfolyamat. Tizenhat év elveszett lehetőségeit kell megsiratni – nemcsak kollektívan, hanem az egyes emberek szintjén is. Az NKA körül napvilágra kerülő visszaélések kapcsán arról is szólt, hogy ezek mögött valódi emberi életek állnak: elmaradt megélhetés, elmaradt szakmai lehetőségek, tönkrement karrierek.

Rengeteg trauma van felszínen és elhallgatva egyaránt,

ezekkel pedig kezdeni kell valamit.

Fontosnak tartja, hogy azok, akik ártottak másoknak – szándékosan, a felelősségük tudatában –, szembenézzenek a következményekkel. Ugyanakkor különbséget tesz azok között, akik kényszerpályán mozogtak, és akik döntéseikkel aktívan károkat okoztak.

Vidnyánszky Attila szerepét konkrétan meg is említette. Véleménye szerint a centralizáció, amelynek keretében a hatalom egy szűk, privilegizált csoport kezében összpontosult, komoly kárt okozott a szakmának. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy ez nem a tehetségről szólt, hanem a hatalomhoz való viszonyulásról.

Megtisztulás és összekapaszkodás – mindkettőre szükség van

Kováts Adél a tárgyilagos elszámolás mellett az összetartás fontosságát is hangsúlyozza. Ahogy fogalmaz: a gyávaságot nehéz megbocsátani, a szándékos ártást még nehezebb – de valamilyen módon együtt kell tudni élni egymással, akár kezet nyújtanak egymásnak a korábban szembekerült felek, akár nem. A kollegialitás helyreállítása szerinte nem egyik napról a másikra fog megtörténni.

Orbán Ottó 90

Szóba került egy közeli évforduló is: Orbán Ottó költő 2026. május 20-án lenne 90 éves. A radiocafé ezen a napon a Radnóti Miklós Színház társulatával közösen emlékezik meg: a nap folyamán

a Radnóti színészművészei mondanak Orbán Ottó-verseket a radiocafé hallgatóinak.

Kováts Adél a „Melyben Balassi módján fohászkodik” című istenes verset választotta. Elmesélte, hogy a vers különösen közel áll hozzá: néhány évvel ezelőtt tüdőbetegsége miatt két hetet töltött a Korányi kórházban, és az ablakon kinézve pontosan azok az érzések kavarogtak benne, amelyekről a vers szól – a természettel való kapcsolat, Isten mindenütt-jelenlétének felismerése és az elmúlás érintése.

Utazó kiállítás és ifjúsági műhely, fiatal alkotók

A „14 ügy” elnevezésű utazó kiállítás – amelyen a társulat tagjai egy-egy számukra fontos társadalmi ügyet vállaltak fel Csoszó Gabriella fotóival – már negyedik helyszínen jár: nemrég Marcaliban nyitották meg. Következő állomása Sopron, júliusban pedig egy evangélikus fesztiválon is látható lesz a kiállítás.

A Radnóti Ifjúsági Műhely idén tíz éves. Programjai között van a többlépcsős gimnazista-beavató, a Magvető Kiadóval közös olvasásélmény-foglalkozás és a részvételi program, amelynek idei témája az elvándorlás: a „Fészekrakók és vándormadarak” projekt – Kováts Adél egyik szívügye, mivel az elvándorlás az ő megítélése szerint is óriási, alig feldolgozott veszteség.

A fiatal alkotók bevonása a harmadik ötéves ciklus deklarált célja. Az Eötvös10 Művelődési Házzal kötött együttműködés két bemutatót is hozott: Bagossy Julia rendezte az Ingmar Bergman Hűtlenek című darabjából készült produkciót, Regős Simon pedig a Keleti blokkot állította színpadra a nagyszínházi térben.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Kováts Adél: Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Miklós Színház igazgatója, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
  • Orbán Ottó (1936–2002): Kossuth-díjas költő, műfordító. A magyar irodalom egyik legjelentősebb huszadik századi lírikusa.
  • Magyar Színházi Társaság (MSZT): A magyarországi hivatásos színházi intézmények és alkotók szakmai szövetsége.
  • SzíDosz, MASZK, FESZ: A hazai színházi szakma három meghatározó civil és szakmai szervezete – a Színházi Dolgozók Szakszervezete, a MASZK Országos Színészegyesület és a Független Előadó-művészeti Szövetség.
  • NKA (Nemzeti Kulturális Alap): Az állami kulturális támogatásokat elosztó szervezet, amelynek működése az elmúlt időszakban komoly közfigyelmet kapott.
  • Radnóti Ifjúsági Műhely (RIM): A Radnóti Miklós Színház tíz éve működő oktatási-közösségi programja, amely gimnáziumi diákokat, fiatalokat és civil csoportokat szólít meg színházpedagógiai foglalkozásokkal.
spot_img

Legolvasottabb

Ez is érdekelhet:

Zöldül a filmipar, egyre fontosabb a fenntartható gyártás

Szemerédy Zsófia tanácsadóként dolgozik azért, hogy fenntartható gyártású, minél kisebb karbonlábnyomú filmek szórakoztassanak minket.

A gaz nem az, aminek látszik – az ehető gyomnövények titkai

Attól lesz gyom valami, hogy nem ott nő, ahol szeretnénk – viszont az ehető gyomnövények nagyon is jót tehetnek egészségünknek.

A munkahelyi konfliktus felkerült a színpadra

Munkahelyi konfliktus volt, van és lesz. Lehet azonban a szokásos prezentációk helyett másképp, például élménytréninggel is kezelni.

Legjobban a nőktől féltem – egy monodráma születése

Egy, a fiatalság kérdéseiről szóló monodráma, amit éppen az érintett korosztályhoz a legnehezebb eljuttatni, pedig nagyon is vevők rá.