Merre indulhat a mezőgazdaság a klímaváltozás, a jelenlegi versenyképtelenség és a csökkenő támogatások mellett?
A magyar mezőgazdaság komoly kihívások előtt áll: aszály, csökkenő talajvízszint, elmaradt fejlesztések és az EU-s támogatások várható szűkülése egyszerre nehezedik az ágazatra. A radiocafén, a Millásreggeliben Raskó György agrárközgazdász vázolta fel, merre kéne mozdulnia az új kormány agrárpolitikájának.
Politikai mezőgazdaság helyett versenyképes ágazat
Raskó György szerint az elmúlt 16 év mezőgazdasági irányítását nem a hatékonyság, hanem a politikai szempontok vezérelték – az volt a cél, hogy a szavazótábor a kormánypárt mellett maradjon, nem pedig hogy a szektor valóban versenyképes legyen. Magyarország természeti adottságai – a Kárpát-medence termőföldjeivel – elvileg lehetővé tennék, hogy az ország európai és világpiaci szinten is profitábilis legyen, és támogatás nélkül is életképes agrárgazdaságot működtessen. Ez a potenciál az elmúlt időszakban mindössze 40-45 százalékos hatásfokkal hasznosult.
Az aszály nem végzetes – de a hanyagság igen
A klímaváltozás önmagában nem jelenti Magyarország hátrányát – a baj az, hogy semmilyen alkalmazkodás nem történt. Az alföldi talajvízszint az elmúlt évtizedekben átlagosan 1 méter 80 centivel süllyedt, és 2026 tavaszán ismét súlyos aszály fenyeget. Raskó szerint a meglévő csatornarendszer felújításával és a vizek visszatartásával tíz év alatt 1-1,5 méterrel lehetne emelni a talajvízszintet – ehhez párosulna az okos, víztakarékos öntözés. Magyarország egyébként bőséges vízforrásokkal rendelkezik, csak éppen nem tartja vissza a vizet, hanem átfolyó országgá vált.
Búza helyett paprika, hagyma és vetőmag
A szántóterület 85 százalékán ma néhány extenzív növény – búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce – dominál. Ezek hektáronként alacsony hozzáadott értéket termelnek, és alig igényelnek munkaerőt. A kívánatos irány az intenzív kultúrákra való átállás: zöldségfélék, fűszerpaprika, paradicsom, hagyma, vetőmag. Magyarország egykor jelentős hagymaexportőr volt – ma importőr. A zöldpaprika- és fűszerpaprika-vetésterület a tizedére esett vissza az elmúlt 50 évben. Lengyelország példája mutatja, hogy az átállás lehetséges: az ottani élelmiszeripar teljesítménye az uniós csatlakozás óta a négyszeresére nőtt, a magyaré stagnált.
Az EU-s támogatások szűkülése kényszerpályát teremt
2028-ban véget ér az aktuális uniós agrártámogatási ciklus. Az új keretben a földalapú támogatás reálértéken legalább 20-30 százalékkal csökkenhet. Aki ma 100 hektárral gazdálkodik és a hektáronkénti 90 ezer forintos közvetlen támogatásból él anélkül, hogy versenyképessé tenné a vállalkozását, az a következő ciklusban komoly bajba kerülhet. Raskó szerint ez a kényszerpálya egyúttal lehetőség is: a gazdálkodóknak már most el kell kezdeniük a szerkezetváltást.
Bóna Szabolcs és a bioökonómia
A leendő agrárminiszter, Bóna Szabolcs gazdálkodó családból érkezik, gyakorlati tapasztalattal rendelkezik – beleértve a száj- és körömfájás-járvány következményeinek kezelését is. Raskó szerint a miniszter nemcsak a termelési szerkezetváltást, hanem az élelmiszeripar megújítását is célul tűzte ki, méghozzá a bioökonómia irányába. Így a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozás után nem csupán hagyományos élelmiszerré, hanem ipari alapanyagokká és magasabb hozzáadott értékű késztermékekké is válhatnak. Az értéklánc-szemlélet – a nyersanyagtól a késztermékig – a holland és a lengyel modell mintájára épülhet fel.
Az élelmiszerek áfacsökkentése – a zöldség és gyümölcs esetén különösen – szintén ebbe az irányba mutat: ha a kertészeti termékek olcsóbbak lesznek a fogyasztónak, az a termelési átállást is ösztönözheti.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Raskó György: Magyar agrárközgazdász, a hazai mezőgazdasági szektor egyik legismertebb elemzője.
- Bóna Szabolcs: A Tisza-kormány leendő agrárminisztere.
- Extenzív vs. intenzív kultúra: Az extenzív termesztés nagy területen, alacsony hozzáadott értékkel és kevés munkaerővel folyik (pl. gabona, olajnövények). Az intenzív kultúrák (pl. zöldségek, vetőmag) kisebb területen nagyobb hozzáadott értéket és több munkát igényelnek.
- Bioökonómia: A mezőgazdasági és biológiai nyersanyagok feldolgozásán alapuló gazdasági modell, amely hagyományos élelmiszeripari termékek mellett ipari alapanyagokat és magasabb feldolgozottságú termékeket is előállít.
- Földalapú támogatás: Az EU közös agrárpolitikájának közvetlen kifizetése, amelyet a gazdálkodók a megművelt terület nagysága alapján kapnak, termeléstől függetlenül.
