Egy sérült úszóláp helyreállításán dolgoznak diákok és tanárok Szigetszentmiklóson a 2020-as olajszennyezés után.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója arról beszélt, miért hozták létre a WWF Természet Bajnokai díját, és kik lettek az első kitüntetettek. A történet egyszerre szól egy különleges élőhelyről, egy súlyos szennyezésről, valamint arról, hogy egy iskolai közösség hogyan tud tenni a természetért.
Díj azoknak, akik nem nézik tétlenül
A WWF azért alapította a Természet Bajnokai díjat, hogy olyan civil zöldhősöket ismerjen el, akik a szervezet céljaival összhangban dolgoznak, közösségi összefogásra építenek, és természetes élőhelyek védelmét vagy helyreállítását szolgálják. A szándék nem pusztán az elismerés: a díj olyan kezdeményezéseket emel ki, amelyek mások számára is követhető mintát adhatnak.
Az első díjazottak Sete Krisztina és Cita Zoltán, a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium tanárai. Diákjaikkal együtt egy olyan projektet vittek tovább, amely egy helyi természeti érték újraéledését próbálja segíteni.
Egy olajszennyezés után lett országos ügy
A háttérben agy 2020 decemberi szigetszentmiklósi szennyezés áll. A műsorban elhangzottak szerint mintegy 6 ezer liter fáradtolaj került a Soroksári-Dunába. Ha a szennyezés gyorsan szétterjed, az a környéken élő emberek, valamint a helyi vállalkozások és gazdálkodók életére is súlyos hatással lehetett volna.
A terjedést azonban lassította egy különleges élőhelytípus, az úszóláp. Ez a természetes képződmény gyakorlatilag egyben tartotta az olajfoltot addig, amíg a vízügyi szakemberek megkezdhették a kármentesítést. Az élőhely viszont komoly árat fizetett ezért: körülbelül 2000 négyzetméternyi terület pusztult el.
De mi is az az úszóláp?
A láp és a mocsár nem ugyanaz, még ha a hétköznapi beszédben sokszor össze is mosódnak. A láp olyan élőhely, ahol a szerves anyagok lebomlása oxigénszegény környezetben zajlik, ezért a szén nem teljesen bomlik le, hanem tőzeg formájában raktározódik. Ezért számítanak a lápok fontos szénraktárnak.
Az úszóláp ennek egy különleges formája: állóvízi környezetben olyan növénytársulás alakul ki, amely szinte szigetként lebeg a vízfelszínen. Ezek az élőhelyek világszerte megritkultak, ezért természetvédelmi szempontból is nagy az értékük.
Hogyan segítettek a diákok?
A műsorban ismertetett projekt lényege az volt, hogy a természetes folyamatokat próbálták felgyorsítani. A tanárok úszóláp-szakértő botanikusokkal és ökológusokkal vették fel a kapcsolatot, majd a diákokkal együtt mesterséges lápkezdeményeket hoztak létre.
Ez leegyszerűsítve úgy működik, hogy egy levegős, tutajszerű alapra ráültetik az úszólápra jellemző növényfajokat, majd a vízre helyezik. Ha a körülmények kedvezőek, a kis „mag” körül később természetes módon újabb lápfolt alakulhat ki. Eddig nagyjából 100 négyzetméternyi ilyen lápkezdeményt hoztak létre, és ezek egy része már be is indult.
A díj mellé támogatás is társult: az egyik nagy üdítőgyártó cég állt a kezdeményezés mellé. Ez fontos jelzés lehet arra is, hogy az ilyen helyi projektek nemcsak figyelmet, hanem gyakorlati segítséget is kaphatnak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- WWF Magyarország: A nemzetközi természetvédelmi hálózat hazai szervezete, amely természetvédelmi programokat, szemléletformáló kampányokat és helyreállítási projekteket is támogat.
- WWF Természetbajnokai Díj: Olyan elismerés, amelyet a WWF olyan civileknek vagy közösségeknek ad, akik természetvédelmi ügyekben kezdeményező, mások számára is inspiráló munkát végeznek.
- Úszóláp: Lebegő, lápi növényzettel borított élőhely, amely állóvízben alakul ki. Ritka és érzékeny természetes rendszer, amely ökológiai és klímavédelmi szempontból is értékes.
- Sete Krisztina és Cita Zoltán: A szigetszentmiklósi gimnázium pedagógusai, akik diákjaikkal együtt részt vesznek az úszóláp regenerációját segítő projektben.
