Bod Péter Ákos úgy látja, a KKV-k esélye nem egy újabb csodaprogram, hanem a tisztább pálya, az erős belpiac és a beszállítói kapcsolatok.
A magyar kis- és középvállalkozások támogatása régóta visszatérő ígéret, mégis újra és újra ugyanoda jutunk: sok pénz, nagy szándék, szerény eredmény. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, egykori jegybankelnök a radiocafé Millásreggeli című műsorában arról beszélt, mi fogja vissza a magyar KKV-kat, és mi adhatna végre valódi lendületet nekik.
Régi történet, makacs problémák
Bod Péter Ákos szerint a KKV-szektor erősítésének története legalább négy évtizedre nyúlik vissza. Már a rendszerváltozás előtt is létezett egyfajta kisüzemi hullám, később pedig külön hivatal és kedvezményes hitelek is próbálták segíteni a magyar tulajdonú vállalkozásokat. A logika érthető volt:
a nagy cégek eleve előnnyel indulnak, mert könnyebben és olcsóbban jutnak forráshoz.
A professzor szerint azonban az elmúlt években háttérbe szorult az a szempont, hogy a nagyvállalatokat a kisebb magyar cégekkel való üzletelésre ösztönözzék. Pedig egy egészséges vállalkozói környezetben nemcsak az számít, hány nagy beruházás érkezik, hanem az is, hogy ezek mennyire húzzák magukkal a hazai cégeket.
Nem elég, ha idejön a nagyvállalat
A külföldi óriáscégek sokszor a saját ellátási láncukra támaszkodnak. Egy helyi magyar cég hiába lenne kész beszállítóvá válni, ha a megrendelés volumene egyszerűen túl nagy neki. A korábbi jegybankelnök ezt plasztikusan úgy írta le: a nagyvállalat milliós darabszámban rendel, miközben a kisebb hazai szereplő csak töredékét tudná előállítani.
Szerinte ezért kulcskérdés, hogy
a beruházásösztönzésben legyen valódi elvárás a hazai beszállítói arányra.
A HIPA szerepét is ebben látta fontosnak: ha a hazai hányadot tényleg számon kérik, abból lehet érdemi eredmény.
Belpiac, szabályok, levegőhöz jutás
A hazai piacra termelő KKV-knak mindenekelőtt kiszámítható fogyasztás kell. Bod Péter Ákos szerint erős belső gazdaság nélkül nincs tartós fejlődés, és ebben a lengyel példát hozta fel: a siker mögött nem pusztán a tőkebeáramlás, hanem a működő belpiac állt.
A másik nagy kérdés az adminisztráció. A professzor árnyaltan beszélt erről: nem feltétlenül az a fő baj, hogy sok a szabály, hanem az, hogy ezek nem mindenkire ugyanúgy vonatkoznak. Ha egy kis cégnek be kell tartania a környezetvédelmi vagy munkavédelmi előírásokat, akkor ugyanezt a nagy cégeken is számon kell kérni. Ezt kapcsolta a New Deal fogalmához is, amely eredetileg Franklin D. Roosevelt reformprogramját jelölte:
nem kivételezés, hanem egyenletesebb pálya.
Van még felszállás az európai vonatra
Bod Péter Ákos nem borúlátó. A kisebb cégek előnye szerinte éppen a mozgékonyságukban van: gyorsabban reagálnak, közelebb vannak a piachoz, és kevésbé nehézkesek, mint egy nagy nemzetközi vállalat. Ehhez most generációváltás is társulhat, ahogy az alapító nemzedék helyére új vezetők érkeznek.
A professzor arra is figyelmeztetett, hogy új európai ipari és infrastrukturális projektek jöhetnek, amelyekben a magyar cégek még helyzetbe kerülhetnek. A kérdés nem az, hogy lesz-e lehetőség, hanem az, hogy a hazai közép- és kisvállalkozások készen állnak-e rá.
A KKV-szektornak tehát nem csupán támogatásra van szüksége, hanem kiszámítható szabályokra, tisztességes versenyre és valódi kapcsolódásra a nagyobb gazdasági körökhöz. Ha ez megvan, a magyar vállalkozásoknak még mindig van esélyük elcsípni az európai szerelvényt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bod Péter Ákos: közgazdász, egykori jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
- KKV-szektor: a kis- és középvállalkozások összefoglaló neve. Ezek a cégek adják a gazdaság széles bázisát, de tőkében és piaci erőben jellemzően elmaradnak a nagyvállalatoktól.
- HIPA: a Hungarian Investment Promotion Agency, vagyis a Nemzeti Befektetési Ügynökség rövidítése. Feladata a magyarországi beruházások ösztönzése és támogatása.
- New Deal: az 1930-as évek amerikai reformpolitikájának elnevezése. A beszélgetésben olyan példaként jelent meg, amely tisztább, egyenlőbb gazdasági szabályrendszert ígérhet.
- Beszállítói arány: azt mutatja meg, hogy egy nagyberuházás vagy nagyvállalat mennyire támaszkodik hazai, kisebb cégek termékeire és szolgáltatásaira.
