Energiahatékonyság, hőszivattyú és zöld homlokzat: a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a lakóparkok esetében is.
Az új építésű lakásoknál ma már alapelvárás az energiahatékonyság, de ettől még nem lesz automatikusan minden projekt valóban fenntartható. Erről beszélt Pongrácz Tamás, a Metrodom műszaki igazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában, ahol arról is szó esett, mit érdemes nézni egy új lakás kiválasztásánál a címkén túl.
Nem csak kevesebbet fogyaszt, másképp is működik
Pongrácz szerint a vevők ma elsősorban a fenntarthatóságot keresik, ennek legfontosabb első rétege pedig az energiahatékonyság. Az általa ismertetett számok alapján egy közel nulla energiaigényű épület éves energiafelhasználása nagyjából 50–60 kWh négyzetméterenként. Ez látványos különbség a régebbi épületekhez képest, amelyeknél ez az érték elérhette a 400 kWh-t, míg egy panellakásnál körülbelül 200 kWh-val lehet számolni.
A különbség nem csak papíron fontos. A beszélgetésben elhangzott, hogy egy korszerű új lakásnál a fűtési számla akár néhány ezer forintra is lecsökkenhet. Ebben a gondos hőszigetelés, a háromrétegű nyílászárók és az energetikai tervezés együtt játszanak szerepet. A logika egyszerű: ha kevés a hőveszteség, akkor kevesebb energiát kell felhasználni.
Gázkazán és hőszivattyú?
A fenntarthatóság nem egyetlen technológián múlik. A szakértő példája szerint a Metrodom egyes projektjeiben közös hőszivattyú és közös gázkazán is működik.
Ebben nem ellentmondás van, hanem gazdasági rugalmasság. A hőszivattyú a fűtési szezon nagy részében hatékonyan működhet, extrém hidegben viszont romolhat a teljesítménye, és olyankor olcsóbb lehet a gázkazán használata. A párhuzamos rendszer így lehetőséget ad arra, hogy az adott helyzethez és energiaárakhoz igazodjon az üzemeltetés.
A zöld homlokzat nem szimpla látvány
A fenntartható lakópark fogalmához a zöld építészet is szorosan hozzátartozik. Pongrácz Tamás rámutatott, hogy nemcsak az udvarban vagy a tetőn, hanem a homlokzaton is helye lehet az élő növényeknek. Ez egyrészt esztétikai kérdés, másrészt a hőmérséklet mérséklésében és az élhetőbb lakókörnyezet kialakításában is szerepe lehet.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen rendszerek csak gondos tervezéssel működnek jól. Az öntözés és a tápanyagellátás automatizált, a fenntartás pedig központi feladat, nem a lakókra hárul. Vagyis a növényfal nem egyszerű díszlet, hanem folyamatos szakmai üzemeltetést igénylő elem.
Mit nézzen a vevő a címkén túl?
A gyakorlati tanulság, hogy egy új lakás megítélésénél nem elég az energiacímkét figyelni. Érdemes megnézni, milyen központi rendszerek működnek az épületben, van-e napelem, hogyan oldják meg a fűtést és hűtést, illetve milyen kényelmi technológiákat építenek be.
Ilyen lehet például az okosotthon rendszerbe kötött motoros redőny, amely nyáron automatikusan árnyékol, és ezzel csökkenti a hűtési igényt. Ugyanígy egyre fontosabb az elektromos autók otthoni töltésének lehetősége is. A fenntarthatóság tehát nem pusztán rezsikérdés, az is fontos, hogy mennyire kényelmes, egészséges és hosszú távon működőképes az a környezet, ahová hazaérkezünk.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Pongrácz Tamás: a Metrodom műszaki igazgatója.
- Metrodom: magyar lakóparkfejlesztő cég, amely a beszélgetésben saját műszaki megoldásain keresztül mutatta be a fenntarthatósági törekvéseket.
- Hőszivattyú: olyan gépészeti rendszer, amely a környezetből nyert hőt hasznosítja fűtésre.
- Közel nulla energiaigényű épület: olyan épület, amelynek éves energiaigénye nagyon alacsony.
- Okosotthon: automatizált vezérlési rendszer, amely például árnyékolást vagy más lakásfunkciókat kezelhet a kényelmesebb és takarékosabb működés érdekében.
