A KKV-hitelezés élénkül, de a magyar cégeknek közben erős forinttal, magas költségekkel és gyenge hatékonysággal is meg kell küzdeniük.
A hazai kis- és középvállalkozások helyzete egyszerre mutat óvatos javulást és makacs nehézségeket. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Győr Tamás, a CIB Bank vállalati vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a KKV-k problémáit nem lehet pusztán a hitelkamatok vagy az adózás felől megérteni, mert a teljes működési környezet nyomás alatt tartja a szektort.
Nő a GDP, de nem mindegy, mitől
A gazdasági növekedés önmagában még nem jelent megkönnyebbülést a KKV-knak. A GDP tavaly 0,7 százalékkal nőtt, idén 1,5 százalék körüli bővülés látszik, a legutóbbi negyedéves adat pedig 0,1 százalékos emelkedést mutatott. Ez technikailag javulás, de jóval szerényebb annál, amiben korábban reménykedni lehetett.
Ráadásul az ipar szerkezete is féloldalas. Három gyenge év után az ipar idén már pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez, de főként az elektronika és az autóipar húzza. Ez viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy a hazai beszállító KKV-k is jól járnak. Győr Tamás szerint az új nagy autóipari gyárak felfutása egyelőre nem épült rá szélesen a magyar KKV-kra, így a nagy növekedési számok mögött nem feltétlenül áll erősödő hazai kisvállalati teljesítmény.
Miért érzik nehéznek a helyzetet a vállalkozások?
A válasz egyik része az árfolyam. Az erős forint a lakosságnak kedvező lehet, de az exportáló vagy euróban árazó beszállítóknak fájhat: az euróban jegyzett bevételeik forintban 7–10 százalékkal kevesebbet érhetnek, miközben a költségeik jellemzően forintban jelentkeznek.
Ehhez jön az energia drágulása és az elmúlt évek kétszámjegyű bérnövekedése. A költségnyomás tehát két oldalról érkezik, miközben a hatékonyság sem elég erős. A műsorban elhangzottak szerint a magyar KKV-k hatékonysága az EU-átlag nagyjából 50 százalékán áll, és a lengyel szintnek is csak körülbelül 77 százalékát éri el.
Beruházás nélkül nem lesz fordulat
A hatékonyság javításának kézenfekvő útja a beruházás lenne, csakhogy ezen a téren sincs még áttörés. Az elmúlt három évben csökkenés volt, és az idei évre várt növekedést is lejjebb kellett korrigálni. A cégek egy része ugyan nem tett le a fejlesztésekről, de kisebb méretre szabja a korábban tervezett projekteket. Közben a magánberuházások a 2022-es szint 80 százalékán, az állami beruházások nagyjából 65 százalékán állnak.
Jövőre talán javulhat valamennyit a kép: a fogyasztás, a szolgáltatások, valamint egyes iparági programok, például a védelmiipari SAFE-program új lendületet adhatnak egyes területeknek. Szóba kerültek még lakásépítési, bérlakásépítési, energetikai és infrastrukturális beruházások is.
A KKV-hitelezés helyzete
A finanszírozási oldalon valamivel kedvezőbb a helyzet. A KKV-hitelek állománya a tavalyi 6,5 százalék után idén már valamivel 11 százalék fölötti növekedést mutatott. Ebben lehet előrehozott kereslet is, részben a Széchenyi Kártya Program feltételeinek változása miatt. A beruházási hitelek folyósítása inkább stagnál, miközben a forgóeszközhitelek használata nő.
Lényeges megállapítás volt az is, hogy a vissza nem térítendő támogatások súlya várhatóan csökken, ezért a korábbi logikára nem érdemes berendezkedni. A támogatott hitelek viszont még mindig meghatározók: a KKV-hitelek folyósításának közel 40 százalékát adják. Az alapkamat jelenleg 5,5 százalék a Magyar Nemzeti Bank irányadó szintje szerint, ami továbbra is erősen befolyásolja a piaci hitelek árát.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Győr Tamás: a CIB Bank vezérigazgató-helyettese.
- Széchenyi Kártya Program: államilag támogatott vállalkozói hitelprogram, amelyet főként a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozására használnak.
- SAFE-program: uniós védelmiipari finanszírozási keret, amely egyes iparágaknak, közvetve akár az autóiparhoz kapcsolódó szereplőknek is új lehetőséget jelenthet.
- Forgóeszközhitel: olyan vállalati hitel, amely nem hosszú távú fejlesztést, hanem a napi működéshez szükséges készletet, likviditást és rövidebb távú finanszírozási igényt segít fedezni.
- Alapkamat: a jegybanki kamatszint, amely irányt mutat a hitelkamatoknak és tágabban a vállalati finanszírozás költségének is.
