A 2027-es adócsomag tervezete a vállalkozásokat és a magánszemélyeket is érinti: jön az eÁFA, nőhet több adóteher, marad néhány kedvezmény.
Az utóbbi tíz év egyik legjelentősebb adócsomagja körvonalazódik a radiocafé Millásreggeli című műsorában ismertetett tervezet alapján. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi üzletágának vezetője arról beszélt, hogy a csomag egyszerre szolgálja a költségvetési kiigazítást és bizonyos célzott kedvezményeket, miközben a részletek még a jogalkotási folyamatban is változhatnak.
Nagyobb bevétel, szűkebb mozgástér
A beszélgetés alapján a tervezett módosítások mögött egyértelmű költségvetési szándék áll. Farkas Gábor szerint nagyjából 900 milliárd forintos többletbevétellel számol a csomag, amelyből 600–700 milliárd forint körüli egyenlegjavulás jöhet össze. Ez azért fontos, mert a változások logikája nem elsősorban egyetlen új adónem bevezetése, hanem a meglévő rendszer több ponton történő áthangolása.
A szakértő úgy fogalmazott:
a nyertesek között lehetnek az alacsony jövedelműek és a kutatás-fejlesztésben érdekelt szereplők,
miközben más területeken inkább szigorítás látszik.
eÁFA: könnyebb lehet, de nem azonnal
Az egyik legtöbbet emlegetett változás az NAV által előkészített eÁFA-rendszer. Ennek lényege, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján előkészíti az áfabevallást, hasonló logikával, mint az eSZJA esetében. A cél az adminisztráció csökkentése és az áfarendszer átláthatóbbá tétele.
A bevezetés viszont csúszik: a műsorban elhangzottak szerint 2027. július 1. és 2028. január a két időpont, amire majd figyelni kell. Az is elhangzott, hogy ettől még a számlákat továbbra is könyvelni kell, vagyis
az eÁFA nem váltja ki a könyvelői munkát, de másfajta működést követel majd meg.
Közben az 5 százalékos új lakóingatlan-áfa a tervek szerint marad, ami sok piaci szereplőnek megkönnyebbülést jelenthet.
A cégek terhei nőhetnek
A társasági adó alapkulcsa a legtöbb magyar vállalkozásnál 9 százalék marad, de a nagyon nagy cégeknél változás jöhet. Azoknál a vállalatoknál vagy vállalatcsoportoknál, ahol az árbevétel eléri az 500 millió eurót, 15 százalékos kulcs léphet életbe.
Ezzel párhuzamosan a K+F-kedvezmények nőhetnek, ami azt mutatja, hogy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek támogatása továbbra is fontos gazdaságpolitikai cél. Ugyanakkor a sporttámogatások korábbi tao-rendszere jelentősen szűkülhet.
A reklámadó is visszatérne, méghozzá sávos formában: 500 millió forintig 0 százalék, 500 millió és 10 milliárd között 2,5 százalék, 10 és 40 milliárd között 4,5 százalék, 40 milliárd fölött pedig 7,5 százalék lehet a kulcs. Hasonló logika jelenik meg a kiskereskedelmi adónál is, ahol az 1 és 50 milliárd forint közötti sávban 0,15-ről 0,45 százalékra nőhet a mérték.
Nem csak a vállalkozásokat érinti
A tervezet nem csak a cégeket érinti. Az szja-rendszerben a minimálbér kétszereséig maximum 6 százalékos kedvezmény jöhet az alacsony jövedelműeknek. A műsorban az is elhangzott, hogy
az anyáknak járó kedvezmények nagyjából 1 millió forintos jövedelemig maradhatnak meg, efölött viszont megszűnhetnek.
Változik a cégautóadó is: 163 lóerőig nem emelkedik, afölött viszont igen, és 2027-től a plug-in hibridek is bekerülnek a rendszerbe. Ez már nem csak a nagy flottákat, hanem sok vállalati döntést is érinthet.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Farkas Gábor: a PwC Magyarország adó- és jogi üzletágának vezetője.
- eÁFA: olyan digitális áfabevallási rendszer, amelyben az adóhatóság előkészíti a bevallást az elérhető adatok alapján, csökkentve az adminisztrációt.
- Társasági adó: a cégek nyereségét terhelő adó; a tervezet szerint a nagyvállalatok egy szűk köre magasabb kulccsal adózhatna.
- K+F-kedvezmény: a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó adóelőny, amely a tervek szerint bővülhet.
- Reklámadó: árbevételhez kötött különadó, amely a mostani tervek szerint több sávban térhet vissza.
- Plug-in hibrid: kívülről is tölthető hibrid autó, amely 2027-től a cégautóadó szabályai alá kerülhet.
