A 2027-es költségvetés egyszerre ígérne hiánycsökkentést, állami spórolást és euróközeli pályát – nem lesz könnyű megtartani az egyensúlyt.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában a 2027-es magyar költségvetés körüli egyik legfontosabb kérdést járták körül: lehet-e egyszerre teljesíteni a politikai ígéreteket, leszorítani a hiányt, és közben előkészíteni az euró bevezetését. Csabai Károly, az mfor és a Privátbankár főszerkesztője szerint a feladat nagy, de nem feltétlenül lehetetlen — csak sok múlik azon, miből és hogyan vágnak.
Három cél egyszerre
A beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy a 2027-es büdzsé kifejezetten ambiciózusnak látszik. Nemcsak arról van szó, hogy egy kormány szeretne növekedést és politikai mozgásteret, hanem arról is, hogy közben érdemben mérsékelni kellene az államháztartási hiányt, sőt hosszabb távon az euróövezet bővítése felé vezető feltételekhez is közelíteni kellene.
Csabai rámutatott, hogy ez tulajdonképpen minden kormány alapfeladata, csak most különösen élesen látszik, mennyire nehéz egyszerre több irányba megfelelni.
Mit mondanak a számok?
Az elhangzottak szerint az idei GDP-arányos költségvetési hiány 7,5 százalék lehet, miközben korábban 3,7 százalékos tervről volt szó. Ehhez képest a 4,9 százalékos cél valóban jelentős visszavágást jelentene.
A különbség azonban nem kizárólag új bevételekből vagy látványos megszorításokból jönne össze. Csabai Károly arról beszélt, hogy a 2,6 százalékpontos elmozdulásból 2,1 százalékpontot saját állami spórolás adhatna, ami nagyjából 350 milliárd forintot jelent. Ez már olyan tétel, amelyet a közigazgatásban dolgozók is megérezhetnek, például elmaradó béremelés formájában.
Hol lehet spórolni?
A műsorban több lehetséges terület is szóba került. Ilyen a kommunikációs és marketingbüdzsé visszavágása, a kampányjellegű kiadások csökkentése, valamint a külső szerződések felülvizsgálata. A beszélgetés alapján az is felmerült, hogy sok pénz folyhatott ki olyan megbízásokra, amelyeknél most szigorúbb átvizsgálás jöhet.
Csabai Károly három tárcát is említett, ahol nagyobb vágás is elképzelhető: a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen ezek éppen a növekedéshez és a beruházásokhoz kapcsolódnak. A magyarázat az lehet, hogy több fejlesztés fedezete várhatóan uniós forrásból érkezhetne, így a hazai költségvetés terhe csökkenhet.
A műsorban az autópálya-koncessziós díjak visszavágása és a szervezeti hatékonyság javítása is lehetséges eszközként hangzott el. Fontos ugyanakkor, hogy ezek egy része még nem kész intézkedésként, hanem várakozásként vagy feltételezésként került szóba.
Átrendezés vagy megszorítás?
Ezek alapján a tervezett költségvetési fordulat nem feltétlenül klasszikus megszorításként írható le, hanem inkább átrendeződésként. Ha valóban van ekkora puffer a rendszerben, akkor az azt is megmutatja, mennyi mozgástér és mennyi korábbi pazarlás lehetett a költségvetésben.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Csabai Károly: az mfor és a Privátbankár főszerkesztője.
- GDP-arányos költségvetési hiány: azt mutatja meg, hogy az államháztartás hiánya mekkora a gazdaság teljes éves teljesítményéhez képest. Minél magasabb, annál nehezebb tartani a költségvetési egyensúlyt.
- Uniós források: az Európai Unióból érkező támogatások és finanszírozási eszközök, amelyek bizonyos beruházások hazai költségvetési terhét csökkenthetik.
- Koncessziós díj: olyan díj vagy pénzügyi konstrukció, amely egy állami feladat vagy infrastruktúra működtetésének átengedéséhez kapcsolódik.
- Euró bevezetésének előkészítése: az a gazdaságpolitikai folyamat, amelynek része a pénzügyi stabilitás és a hiány kordában tartása, hogy egy ország közelebb kerüljön az euró átvételéhez.
