A magánegészségügy fő előnye továbbra is a gyorsaság, de a betegek egyre nagyobb része érzi úgy, hogy ezért már túl sokat fizet.
A magánellátás megítélésében ma már nem az a legnagyobb kérdés, hogy jobb-e, mint az állami, hanem, hogy meddig marad elérhető. Erről beszélt dr. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója a radiocafé Millásreggeli című műsorában, egy olyan kutatás kapcsán, amely elég pontosan mutatja meg, hol érzik az emberek a különbséget a két rendszer között.
A betegút elején dől el a legtöbb kérdés
A Prémium Egészségpénztár negyedszer készítette el országos felmérését, amelyben ezer, munkaképes korú embert kérdeztek meg a legutóbbi járóbeteg-vizitjéről. A vizsgálatba szakorvosi, MR-, CT- és laboros tapasztalatok is bekerültek.
A kutatás három szakaszra bontja az élményt. Az első azt nézi, milyen nehéz vagy könnyű időpontot foglalni, mennyit kell várni, és milyen körülmények fogadják a beteget. A második a vizit alatti bánásmódra koncentrál: jutott-e elég idő a páciensre, érthető volt-e az orvos, megkapta-e a szükséges információkat. A harmadik az utókövetésről szól, vagyis arról, mennyire érzi magát biztonságban az ember a vizsgálat után.
A legnagyobb különbség továbbra is az első szakaszban látszik. A magánellátás itt nagyjából 20 pontos előnyt mutat a 100 pontos skálán. Vagyis nem feltétlenül a gyógyítás végkimenetele, hanem a hozzáférés sebessége és kényelme az, amiért sokan hajlandóak fizetni.
Nem feltétlenül jobb, inkább kiszámíthatóbb
A vizit alatti emberi bánásmódban is látszik előny, itt körülbelül 10 ponttal szerepel jobban a magánegészségügy. Az utolsó szakaszban viszont már szinte eltűnik a különbség az állami és a magánellátás között.
Ez azért fontos, mert árnyalja a gyakori leegyszerűsítést, miszerint a magán minden szempontból jobb. A kutatás inkább azt mutatja: a magánellátás legfőbb erőssége a gyors időpont, a rövidebb várakozás és a kiszámíthatóság.
Ez a mindennapi tapasztalatokkal is egybevág. Állami rendelőben jelentős arányban várnak az emberek fél óránál vagy akár egy óránál is többet, míg a magánban ez sokkal ritkábban fordul elő.
Egyre drágábbnak érzik az emberek
Miközben a konkrét vizitek értékelése évek óta nem mutat nagy elmozdulást, az általános benyomás mégis romlik. A megkérdezettek szerint a magánegészségügy egyre drágább, és romlik az ár-érték aránya, miközben az állami rendszerben a hozzáférhetőség gyengül.
A számok ezt elég világosan mutatják. Míg 2022-ben még minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy túl drága volt a vizsgálat, most már 36 százalék vélekedik így. Emellett 67 százalék szerint romlott az ár-érték arány.
A vizsgált körben körülbelül 21 százalék vesz igénybe magánszolgáltatást, a többiek az állami ellátást használják. A magánhasználat a fiatalabbaknál gyakoribb, ami részben azzal magyarázható, hogy náluk jellemzőbben egy-egy gyorsan elintézhető problémáról van szó, részben pedig azzal, hogy számukra a rugalmas foglalás és a gyors ügyintézés különösen fontos.
Miben segíthet az egészségpénztár?
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy az egészségügyi kiadások tervezésében sokaknak kapaszkodót jelenthet az egészségpénztári megtakarítás. Dr. Váradi Péter szerint az állam 150 ezer forintig adóvisszatérítést nyújt az egészségügyi költségekre azoknak, akiknek van SZJA-köteles jövedelmük. Ez a 20 százalékos visszatérítés miatt 750 ezer forint befizetéshez kapcsolódik.
A szakértő szerint sokan már élnek ezzel a lehetőséggel, de még bőven lenne tér a szélesebb használatra. Az ő pénztáruknál a kiadások körülbelül 40 százaléka megy magánegészségügyi szolgáltatásokra, de a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz is fontos tétel maradt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- dr. Váradi Péter: a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.
- Prémium Egészségpénztár: önkéntes egészségpénztár, amely a beszélgetésben ismertetett országos felmérést készítette a munkaképes korú lakosság körében.
- Járóbeteg-vizit: olyan egészségügyi ellátás, amely nem igényel kórházi bennfekvést; ide tartozhat például egy szakorvosi vizsgálat, labor, MR vagy CT.
- MR és CT: képalkotó diagnosztikai vizsgálatok. Az MR mágneses rezonanciát használ, a CT pedig röntgensugaras rétegfelvételekkel segíti a diagnózist.
- Egészségpénztári adóvisszatérítés: a beszélgetésben említett lehetőség, amelynél az egészségügyi célú befizetések után az arra jogosultak 20 százalékos, legfeljebb évi 150 ezer forintos adóvisszatérítést kaphatnak.
