A házassági vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanság jele, hanem előrelátó döntés: tisztázza, miből lehet később vita.
Sokan ma is úgy gondolnak a házassági vagyonjogi szerződésre, mint egy kellemetlen papírra, amelyet jobb nem szóba hozni, ha esküvőre készül két ember. Pedig a radiocafé Millásreggeli című műsorában Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke arról beszélt: ez a megállapodás sokkal inkább a tiszta helyzetekről szól, mint a bizalmatlanságról.
Mire való valójában?
A házassági vagyonjogi szerződés lényege, hogy a felek eltérhetnek attól a főszabálytól, amely szerint a házasság alatt szerzett vagyon közös vagyonnak számít. Magyarul
előre rögzíthetik, mi kerül a közösbe, és mi marad különvagyon.
Ez nem csak akkor lehet fontos, ha valaki jelentős vagyonnal érkezik a házasságba. Tóth Ádám szerint tipikus helyzet az is, amikor nagy a vagyoni különbség a felek között, valaki már átélt egy elhúzódó vagyonmegosztást, vagy az egyik fél vállalkozóként komoly pénzügyi kockázatot visel.
Nem csak az esküvő előtt jöhet szóba
Az egyik legfontosabb gyakorlati tudnivaló, hogy ilyen szerződést nem csak a házasságkötés előtt lehet aláírni. A házasság alatt bármikor megköthető, akár évtizedekkel később is. Ez azért lényeges, mert az élethelyzetek idővel változnak: új ingatlan kerül a családba, átalakul a vagyon szerkezete, vagy épp vállalkozási, öröklési szempontok válnak fontossá.
Éppen ezért a szakértő szerint
a megállapodást időnként érdemes elővenni és felülvizsgálni,
hasonlóan ahhoz, ahogyan sokan a végrendeletüket is időről időre aktualizálják.
Nem elég egy aláírt papír
Fontos tisztázni a formai követelményeket is. Házassági vagyonjogi szerződés csak közjegyzői okiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényes.
A két tanú előtt aláírt, házilag megírt papír alaki okból érvénytelen.
A másik lényeges pont, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben csak akkor fejti ki a hatását, ha bejegyzik a házassági és élettársi szerződések nyilvántartásába, amelyet a közjegyzők vezetnek.
Mi a helyzet az élettársi együttéléssel?
A hatályos Polgári Törvénykönyv alapján az élettársi együttélés időszaka is számíthat. Ha a felek a házasság előtt életvitelszerűen együtt éltek, akkor ez az időszak a vagyonjogi viszonyokra is kihatással lehet. Vagyis nem feltétlenül csak az esküvő napjától kezdődik a közös vagyoni történet.
Tóth Ádám arra is kitért, hogy
élettársak is köthetnek hasonló vagyonjogi szerződést,
és ilyen helyzetben ez sokszor még fontosabb is lehet.
Végrendelet, tartozás, közös akarat
A műsorban elhangzott az is, hogy a házassági vagyonjogi szerződés és a végrendelet nem „versengenek” egymással. A szerződés azt rögzíti, mi tartozik az ember vagyonába, a végrendelet pedig csak arról rendelkezhet, ami ténylegesen az övé.
Gyakorlati szempontból különösen fontos lehet a tartozások kezelése is. Ha valaki aktívan vállalkozik, egy ilyen megállapodás segíthet világossá tenni, hogy a másik fél vagyona ne legyen érintett a vállalkozással összefüggő kötelezettségekben.
Ami pedig a módosítást illeti: erre bármikor van lehetőség, de csak közös akarattal. Ez talán a legjózanabb tanulság is:
egy ilyen szerződés nem végső ítélet, hanem rendezett keret.
És sokszor ez az, ami később a legtöbb konfliktust megelőzi.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Ádám: közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
- Magyar Országos Közjegyzői Kamara: a magyarországi közjegyzőket tömörítő szakmai köztestület, amely több nyilvántartást is vezet.
- Polgári Törvénykönyv: Magyarország alapvető magánjogi kódexe, amely többek között a házassági és élettársi vagyonjogi szabályokat is tartalmazza.
- Közjegyzői okirat: olyan közokirat, amelyet közjegyző készít, és amelynek különösen erős bizonyító ereje van.
- Élettársi vagyonjogi szerződés: az élettársak között köthető megállapodás, amely a közös vagyonszerzés és a vagyoni arányok szabályozására szolgál.
