A Binance körüli kriptolopás nem a blokklánc végét jelzi, de láthatjuk, mennyit számít, hol tartjuk a pénzünket.
Nem a blokkláncot törték fel, és nem is valami sci-fibe illő technológiai áttörés tette lehetővé a minden idők legnagyobbjaként emlegetett kriptolopást. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Vidákovics Attila blokklánc- és kriptoszakértő rámutatott, hogy a történet sokkal prózaibb, így aztán tanulságosabb is.
Nem a széfet törték fel
A szakértő szerint az első és legfontosabb félreértést érdemes eloszlatni: nem a Binance úgynevezett cold walletjeit törték fel, vagyis nem azokat a tárolókat, ahol a nagyobb összegeket elvileg fokozott biztonságban tartják. A hekkerek egy automatikus kiutalásokat kezelő programot értek el, és ezt vették rá arra, hogy rossz helyre küldje a pénzt.
Vidákovics ezt úgy írta le, mintha nem a széfet feszítenék fel, hanem a kasszást beszélnék rá arra, hogy a bevételt ne a megfelelő címre, hanem a tolvajnak adja oda. Ez fontos különbség: nem a kriptográfia bukott meg, és nem a blokklánc sérült, hanem egy jogosult rendszer működését térítették el.
Az ügyfeleket nem érte kár, de a bizalom megrendült
A beszélgetés szerint az ellopott vagyon az ügyfelek pénze volt, de a tőzsde helytáll érte. Vidákovics Attila azt mondta, a műsor idején már az eszközök 95 százalékát visszavásárolták, a maradékot pedig folyamatosan pótolják. Mindezt saját tartalékból fedezik, vagyis nem új forrást kellett keresniük.
Ez ugyan megnyugtathatja az ügyfeleket, de a reputációs kár ettől még súlyos. Ráadásul a leirat alapján a támadás után jelentős kiutalási hullám indult el a tőzsdéről, ami jól mutatja: a bizalom a kriptopiacon is nagyon gyorsan tud meginogni.
Részben befagyasztható
A kriptovilág egyik visszatérő kérdése, hogy az ellopott pénz „lekapcsolható-e”. A válasz nem egységes. Vidákovics Attila szerint a bitcoin, az Ethereum vagy az XRP jellemzően nem fagyasztható be, a stablecoinok egy része viszont igen. Ilyen például az USDT vagy az USDC, amelyeket zárolni lehet, így az adott címen bennragadnak.
Ettől még nem lesz minden veszteség automatikusan visszaszerezhető, de az ilyen eszközök mozgása korlátozható. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kriptoeszközök útja gyakran követhető, vagyis a lopott vagyon nem feltétlenül használható fel olyan szabadon, mint elsőre gondolnánk.
A valódi tanulság: nem a te kulcsod, nem a te kriptód
A szakértő végső következtetése egyszerű volt: kriptotőzsdén ne tartsunk sok pénzt. Aki saját maga kezeli a privát kulcsát, az elvileg nagyobb kontrollt gyakorol a vagyona fölött, mint aki egy központi szereplőre bízza azt. Ez persze felelősséggel jár: ha valaki elveszíti a kulcsát, a pénzéhez sem fér hozzá.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Vidákovics Attila: blokklánc- és kriptoszakértő.
- Binance: a világ egyik legismertebb kriptotőzsdéje, ahol a felhasználók adhatnak-vehetnek és tárolhatnak digitális eszközöket.
- Cold wallet: internetkapcsolattól elzárt kriptotárolási forma, amelyet általában biztonságosabbnak tartanak a napi használatú megoldásoknál.
- Stablecoin: olyan kriptoeszköz, amelynek értékét valamilyen külső referenciaeszközhöz, jellemzően a dollárhoz kötik. Egy részük kibocsátói döntéssel zárolható.
- Privát kulcs: az a titkos azonosító, amellyel valaki ténylegesen rendelkezik a saját kriptoeszközei fölött. Ha ez nincs nála, a vagyona fölötti kontroll is korlátozott.
- FBI: az Egyesült Államok szövetségi nyomozóirodája, amely észak-koreai hátteret valószínűsít az ügyben.
