Mosóporokat és folyékony mosószereket vizsgált a fogyasztóvédelem: egy terméknél 94% konyhasót és mindössze 1% hatóanyagot mértek.
Nem mindegy, mit öntünk a mosógépbe. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke mutatta be a legfrissebb vizsgálat eredményeit. Különböző mosóporok és folyékony mosószerek valós tartalmát elemezték, és bizony a kapott adatok sokakat meglephetnek.
94 százalék só egy dobozban
Különösen szemet szúrhat a vizsgálat egyik konkrét eredménye: egy termékről bebizonyosodott, hogy 94 százalékban konyhasót tartalmaz, és mindössze 1 százalék hatóanyagot mértek a laborban. Nyilvánvalóan minél magasabb az utóbbi érték, annál jobb a tisztítóhatás. Ebben az esetben nem túlzás kijelenteni: a doboz tartalmának legnagyobb része nem a szennyeződés ellen dolgozik.
A drágább nem mindig jobb
Eitmann szerint gyakori tévhit, hogy a magasabb ár egyben magasabb minőséget is garantál. A vizsgálatok azt mutatják: a drágább mosópor nem feltétlenül mos jobban.
Éppen ezért érdemes a csomagoláson olvasható hangzatos ígéretek helyett a mért adatokra hagyatkozni. A hatóság ennek érdekében összehasonlító táblázatot tett közzé, ahol a termékek és az általuk produkált eredmények egymás mellett áttekinthetők.
Mire figyeljen a vásárló?
A tudatos vásárlás apró odafigyeléssel kezdődik. Három tényező segíti a döntésben a vevőt, amikor a boltba indul. Az első az adagolás: hiába jó egy termék, ha túl sokat kell használnunk belőle a ruhák kívánt tisztaságának eléréséhez. A második a mosások száma, amelyet egy csomag tartalma biztosít – ez is segít kiszámolni a valós költséget, az ár-érték arányt. A harmadik és talán legfontosabb szempont a felületaktív anyag tartalma. A különböző reklámszövegek helyett ez az az érték, amely ténylegesen a tisztítóhatásról árulkodik.
Megtévesztő címkék, szigorú szabályok
Ha egy termék csomagolása valótlan vagy félrevezető képet fest a tartalomról, az nem marad következmények nélkül. A megtévesztő címkézés miatt hatósági eljárás indulhat, súlyosabb esetben akár bírság is kiszabható.
A szakember hangsúlyozta: a szabályozás uniós és magyar szinten egyaránt szigorú. Így a probléma nem a szabályok hiánya, hanem – egyes gyártók részéről – azok be nem tartása.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Eitmann Norbert: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke.
- Felületaktív anyag: a mosóporban lévő hatóanyag, amely a tényleges tisztítóhatásért felel.
- Hatóanyagtartalom: a laborvizsgálattal mért felületaktívanyag-mennyiség, amely a termék valós teljesítményét jelzi.
- Megtévesztő címkézés: olyan csomagolási tájékoztatás, amely valótlan képet ad a termékről.
- Összehasonlító NKFH-táblázat: a hatóság által közzétett áttekintés, amely segít a termékek objektív összevetésében.
