A gyömbértermesztés már Magyarországon is valóság: a friss fűszernövény mögött hosszú kísérletezés és sok apró termesztési döntés áll.
A gyömbért sokan legfeljebb teához, ázsiai ételekhez vagy téli immunerősítő rutinokhoz kötik, pedig a konyhai felhasználása jóval szélesebb körű. A radiocafé Millásreggeli című műsorában egy hétköznapi főzési ötlettől jutottak el odáig, hogy ma már itthon is terem friss gyömbér — csak éppen nem könnyen.
A levesből indult a beszélgetés
A műsorban először az derült ki, hogy van, aki egy húslevest sem tud elképzelni gyömbér nélkül. Egy-két karika már a főzés elején a fazékba kerülhet, az egész bors mellé, így a fűszer nem csupán csípősséget, hanem mélyebb, frissebb aromát is adhat az alaplének.
Ez a konyhai kitérő jól mutatja, mennyire természetesen épülhet be a gyömbér a mindennapi főzésbe. Attól azonban, hogy a boltok polcain megszokott látvány, még korántsem egyszerű növény.
A nyitott kérdések növénye
A beszélgetés vendége, Gyuris Attila kertész és növényvédelmi szakember arról beszélt, hogy a gyömbér különösen érzékeny növény. A boltokban ismert, kacskaringós, csomós forma nem egyszerűen „egy gyökér”: a tényleges gyökérrész a látható rész alatt található.
Ami a vásárló számára talán csak furcsa alak, az a termesztőnek napi fejtörés. Minden növény másképp nő, akkor is, ha külön edényben nevelik őket, hasonló körülmények között. Hogy miért indul el egyik jobbra, a másik balra, és miért lesz az egyik tömörebb, a másik pedig ágas-bogas? Nos, tíz év alatt sem lett mindenre kész válasz.
Tíz év tanulás, négy év piaci termelés
Gyuris Attila elmondta, hogy tíz éve kezdtek foglalkozni az első gyömbérnövénnyel, és nagyjából öt évig tartott, mire a technológiát úgy-ahogy kiismerve megpróbálták a növényt az őshazájához hasonló körülmények között nevelni. A cél az volt, hogy a gyömbér a saját komfortzónájában fejlődhessen.
A folyamatról nem lezárt sikerprojektként beszélt, inkább folyamatos tanulásként. Mint mondta, öt évvel ezelőtt még nagyjából az ismeretek felénél jártak, most tíz év után körülbelül 80 százalékosnak érzik a tudásukat a teljes sikerhez vezető úton. Friss gyömbért pedig már negyedik éve termelnek piacra Magyarországon.
Hisztis növény, vagy csak nagyon érzékeny?
A műsorvezető találóan „hisztisnek” nevezte a gyömbért, amit a szakember inkább lefordított érzékenységre. Sok minden befolyásolja, mennyire fejlődik jól: a hőmérséklet minimuma és maximuma, a páratartalom, a fény, az árnyékolás. Vagyis nem egy olyan növényről van szó, amelyet egyszerűen csak el kell ültetni, aztán magára hagyni.
Az alakját részben genetikai tényezők is meghatározzák. A dél-amerikai fajták inkább több kisebb gumót hoznak, míg az ázsiaiak jellemzően nagyobbakat. Ez a vásárlónak sem mindegy: a nagyobb, kevésbé ágas darabokat könnyebb reszelni és hámozni.
A hazai gyömbértermesztés története mindenesetre nem csupán agrárérdekesség, hanem jó példa arra is, mennyi alkalmazkodás kell ahhoz, hogy egy távoli klímához szokott növény egyszer csak helyet találjon a magyar asztalon.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gyuris Attila: kertész és növényvédelmi szakember. Tíz éve foglalkozik gyömbértermesztéssel, és negyedik éve termel friss gyömbért a magyar piacra.
- Gyömbér (Zingiber officinale): Trópusi, évelő fűszernövény, őshazája Délkelet-Ázsia. Konyhai és gyógyászati célra is a föld alatti, megvastagodott szárát használják.
- Növényvédelmi szakember: olyan szakember, aki a termesztett növények egészségével, a károsítók elleni védelemmel és a megfelelő termesztési feltételekkel foglalkozik.
- Gyöktörzs (rizóma): Föld alatt vízszintesen növő, megvastagodott szár, amely tápanyagot raktároz, és új hajtásokat hoz. A boltokban kapható, csomós gyömbér valójában ez, nem gyökér: a tényleges gyökerek ebből erednek lefelé.
