A frissen megnyitott ügynökakták adatbázisa sok nevet megmutat, de a történetek nagy része még mindig hiányzik a töredékes képből.
Többévtizedes huzavona után tegnap óta végre elérhető az ügynökaktákat tartalmazó adatbázis a nyitottakták.hu-n. Sokan most először szembesülnek azzal, milyen töredékesen maradt fenn a múlt egyik legérzékenyebb dokumentumcsoportja. Az adatbázisról és használhatóságáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Katona Csaba történész, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a nevek önmagukban még nem mondják el a teljes történetet.
Ez csak részleges betekintés
A most megnyílt anyag egyelőre három irattípusra épül, és mintegy 50–60 ezer hálózati vagy hálózathoz köthető személy adatait tartalmazza. Ez azonban csak töredék: a történész szerint az érintettek száma nagyjából 150 ezerre tehető, de csak arról lehet bármit közzétenni, akiről maradt fenn hozzáférhető irat.
A nyilvános adatbázis ezért nem lezárt mérleg, inkább egy részleges betekintés. Már csak azért sem, mert az iratveszteségnek több oka lehetett:
történtek megsemmisítések 1956 után, majd 1990 után is,
és emellett azzal is számolni kell, hogy az irattárakban eleve nem marad meg minden.
6-os karton, B-dosszié, H-adattár
A legismertebb irattípus a 6-os karton, amely alapvető azonosító adatokat rögzít: születési időt, foglalkozást, a beszervezés megjelölt okát, illetve a fedőnevet. Ez az első kapaszkodó, de épp a lényeges emberi és erkölcsi körülmények maradhatnak kívül rajta.
A következő fontos egység a B-dosszié, vagyis a beszervezési dosszié. Ezek a tervek szerint
februárban kerülnek fel az adatbázisba.
Itt már jóval nagyobb anyagról lehet szó: egyetlen személyhez akár több tíz vagy több száz oldal is tartozhat. Ezek ígérik tehát a legtöbb új kontextust.
A harmadik elem a H-adattár, amely a hetvenes évektől mágnesszalagon tárolt neveket tartalmazza.
Óvatosan a mostani adatokkal!
Katona Csaba egyik legfontosabb kijeletése, hogy
önmagában egy 6-os karton még nem bizonyít tényleges ügynöki tevékenységet.
Az, hogy valakit megpróbáltak beszervezni, vagy nyilvántartásba vettek, nem ugyanaz, mint az, hogy valóban jelentett is, és főleg nem mindegy, milyen körülmények között.
A történész arra is emlékeztetett, hogy a beszervezés mögött nagyon eltérő helyzetek állhattak. Volt, aki karrierből vagy előnyszerzés reményében működött együtt, másokat viszont zsarolással kényszeríthettek. És az sem mindegy, milyen tartalmú jelentések születtek: volt, aki súlyosan ártott másoknak, és lehetett olyan is, aki a kényszerhelyzetben igyekezett úgy írni, hogy lehetőleg senkinek ne okozzon kárt.
Az iratok nem pártsemlegesek
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy ezek a dokumentumok az állampárt nézőpontjából keletkeztek. Ez kulcsfontosságú szempont: a papírok nem kívülálló megfigyelők tárgyilagos feljegyzései, hanem
egy működő hatalmi rendszer adminisztratív lenyomatai.
Ezért a beszervezés indokaként feltüntetett kifejezéseket, például a „hazafias” vagy „elvi” megjelöléseket sem lehet automatikusan készpénznek venni. Ugyanez igaz a fedőnevekre is: volt, hogy az érintett választotta, máskor egyszerűen ráragasztották, és nem feltétlenül volt közük a személyhez.
A mostani adatbázis tehát fontos nyitás, de nem végső igazság. Inkább kiindulópont ahhoz, hogy a nevek mögé egyszer majd történetek, körülmények és felelősségi viszonyok is kerüljenek. Ebben a februárra ígért B-dossziék hozhatnak közelebb a valódi megértéshez.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Katona Csaba: történész.
- 6-os karton: olyan irattípus, amely a hálózati személy alapadatait rögzíti, például a foglalkozását, születési idejét, fedőnevét és a beszervezés megjelölt okát.
- B-dosszié: beszervezési dosszié, amely jóval részletesebb képet adhat egy-egy személy ügyéről. Ezek feltöltését februárra tervezik.
- H-adattár: a hetvenes évektől mágnesszalagon rögzített nevek gyűjteménye, amely szintén része a most hozzáférhető adatbázisnak.
- Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: Az az intézmény, amely az állambiztonsági múlt dokumentumainak megőrzésével és kutathatóságával foglalkozik.
