Az Airbnb-szabályozás hatása már a budapesti számokban is látszik: a vendégéjszakák esése nemcsak a piacot, a városi bevételeket is érintheti.
A budapesti turizmusról sokáig az volt az uralkodó kép, hogy megállíthatatlanul nő, és a pandémia utáni évek valóban rekordokat hoztak. A radiocafé Millásreggeli című műsorában azonban Hanti Gergely, a bnbinfo.hu szerkesztője elmondta, hogy a friss adatok alapján már nem a növekedés, hanem egy érdemi megtorpanás rajzolódik ki, és ebben szerinte kulcsszerepe van a budapesti Airbnb-korlátozásoknak.
Hol látszik a törés a számokban?
Hanti rámutatott, hogy 2021 óta minden év rekordévnek számított a turizmusban, különösen a nemzetközi forgalom miatt. A beszélgetésben azt mondta, ennek egyik fő hajtóereje éppen az Airbnb-szektor volt, vagyis a magán- és egyéb szálláshelyek bővülése.
A mostani visszaesésnél két korlátozó tényezőt emelt ki. Az egyik az új egységek létrehozását akadályozó moratórium, a másik a VI. kerületre vonatkozó általános tiltás. Szerinte a drasztikusabb hatást utóbbi okozta, de az összevetést nehezíti, hogy tavaly az Airbnb-k száma még áprilisig érdemben nőtt a moratórium elnyújtott életbeléptetése miatt. Emiatt az áprilisi és májusi adatok alkalmasak igazán arra, hogy a változás hatása kirajzolódjon.
A műsorban elhangzott értelmezés szerint országos szinten szinte minden szálláshelytípusban nőtt a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest, egyetlen kivételként a budapesti magán- és egyéb szálláshelyek, vagyis az Airbnb-típusú kiadások jelentek meg. Hanti azt mondta, a visszaesés akkora volt ebben az egy szegmensben, hogy nemcsak a fővárosi turizmust húzza vissza, hanem az országos növekedési trendet is felülírja.
A konkrét számok szerint ebben a két hónapban átlagosan 135 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a budapesti Airbnb-típusú szállásokon. Ezzel szemben a szállodák és hostelek összesen 26 ezres növekedést tudtak felmutatni, így Budapest teljes havi mérlege nagyjából mínusz 109 ezer vendégéjszaka lett.
Ez körülbelül 7 százalékos visszaesést jelent.
Nem mennek szállodába
A korlátozások támogatói gyakran abból indulnak ki, hogy ha kevesebb a rövid távon kiadható lakás, a vendégek majd egyszerűen szállodába mennek. A beszélgetés egyik legfontosabb állítása éppen az volt, hogy a számok ezt nem igazán igazolják.
Hanti Gergely szerint a KSH adatai alapján minden más szálláshelytípus növekedni tudott, tehát ha kizárólag külső körülmények — például árfolyam, régiós verseny, repülőjegyárak vagy biztonsági aggodalmak — húzták volna le a keresletet, annak más szegmensekben is hasonlóan meg kellett volna jelennie. Ezek a tényezők természetesen hatnak a turizmusra, de önmagukban nem magyarázzák, hogy miért éppen ez az egy budapesti szállástípus esett vissza.
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a forint erősödése valóban kedvezőtlen tényező volt. Vidéken is mértek csökkenést a külföldi vendégéjszakákban, miközben a V4-es országokban áprilisban növekedés látszott. Budapesten azonban ezzel ellentétes irányú hatások is működtek: nőtt a belföldi turizmus, és közben a szállodai kapacitás is bővült. Hanti értelmezése szerint az Airbnb-tiltás nélkül a budapesti férőhely-kapacitás 4 százalékkal magasabb, így a főváros legalább stagnálhatott volna. A 7 százalékos visszaesés ettől messze van.
Különösen figyelemre méltó megállapítás volt, hogy a szállodai kereslet és kihasználtság sem azt mutatta, hogy tömegesen odaterelődtek volna a vendégek. A kihasználtság csökkent, nem nőtt.
Az árkülönbség nem részletkérdés
Hogy miért nem automatikus az átvándorlás a hotelekbe, arra részben az árak adnak választ. Hanti Gergely szerint Budapesten egy Airbnb-szoba átlagosan körülbelül a szállodai szobaár 58 százalékába kerül. Ez komoly különbség, még akkor is, ha a két szolgáltatás nem teljesen ugyanazt kínálja.
A szállodai ár mögött jellemzően több szolgáltatás áll: recepció, napi takarítás, gyakran reggeli, sok esetben wellness, szobaszerviz vagy más kényelmi elem. Van olyan vendégkör, amely éppen ezért választ hotelt. Másoknak viszont ezek kevésbé fontosak, és inkább olcsóbb, rugalmasabb vagy személyesebb szállást keresnek.
Ez azért lényeges, mert az árérzékeny vendég nem feltétlenül „felfelé vált”. Ha a kedvezőbb árú szállástípus eltűnik vagy jelentősen beszűkül, nem biztos, hogy a turista drágább hotelbe költözik,
lehet, hogy inkább más várost választ.
A beszélgetésben ez volt az egyik fő magyarázat arra, miért nem töltődött fel automatikusan a szállodapiac az Airbnb visszaszorulásával.
A veszteség nem csak a szállásadóké
A rövid távú lakáskiadás körüli vita gyakran életminőségi kérdésként jelenik meg: zaj, tömeg, éjszakai hangoskodás, zsúfolt belváros. Ezek valós szempontok, és a műsorban is felmerült, hogy sokan kifejezetten örülnek a turistaforgalom enyhülésének.
A másik oldalon viszont ott a gazdasági hatás. Hanti Gergely azt mondta, ha a mostani trend fennmarad, az év végéig nagyjából 1–1,6 millió vendégéjszaka eshet ki. A beszélgetésben felidézte, hogy Visit Hungary korábbi vezérigazgatója, Csendes Olivér korábban arról beszélt, a 2024-es mintegy 45 millió vendégéjszaka közvetett hatásai az országos GDP 13,5 százalékához járulnak hozzá. Hanti szerint ha ezt az arányt egyszerűen kivetítjük,
a mostani kiesés éves szinten akár az országos GDP fél százalékához közelítő hatással is járhat.
Ez már messze nem csak a szálláskiadók ügye. A műsorban elhangzott becslés szerint egy ilyen lakás vendégei havonta legalább két és fél millió forintot költenek el a városban, és ezzel körülbelül 2,4 munkahelyet tartanak fenn. Az elköltött összeg adótartalma nagyjából 700 ezer forint, ami végső soron az államhoz és az önkormányzatokhoz folyik vissza.
Vagyis a kérdés nem pusztán az, hogy ki hol alszik Budapesten, hanem az is, hogy mennyi pénz marad éttermekben, programhelyszíneken, közlekedésben, kiskereskedelemben és a szolgáltató szektorban.
Mit jelent ez a budapestieknek?
A turizmus intenzitásáról is elhangzott egy érdekes állítás: Hanti szerint Budapest a top 20 európai úticél között az utolsók között van a lakosságarányos turistamennyiséget tekintve. Vagyis a „túlturizmus” érzete részben abból fakadhat, hogy a vendégforgalom erősen a belvárosra koncentrálódik. Ettől az ott élők terhelése még lehet nagyon is valós, de a jelenség nem feltétlenül írható le úgy, mintha egész Budapest kezelhetetlen turistatömegek alatt roskadozna. Közben a szállodapiac sem feltétlenül nyer a változáson. A beszélgetés szerint a szállodai beruházások lassan reagálnak, hiszen egy-egy projekt évekre előre épül. Ha a kereslet tartósan gyengül, akkor az árak csökkenhetnek, egyes szereplők pedig ki is eshetnek a piacról.
A budapesti Airbnb-szabályozás tehát nemcsak lakhatási vagy élhetőségi kérdés, hanem komoly turisztikai és gazdasági tétje is van. A most látható számok alapján úgy tűnik, hogy a kieső forgalomnak csak kis része talál új helyet más szállástípusokban. A többi egyszerűen eltűnhet a városból. Hogy ez hosszabb távon tudatos korrekció vagy drága mellékhatás lesz, azt végül nem a jelszavak, hanem a következő hónapok adatai döntik el.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Hanti Gergely: a bnbinfo.hu szerkesztője.
- KSH: a Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország hivatalos statisztikai intézménye.
- Visit Hungary: Magyarország hivatalos turisztikai kommunikációjához kapcsolódó szervezet és márka, amely a nemzetközi turisztikai megjelenésben játszik szerepet.
- Vendégéjszaka: a turizmus egyik alapmutatója, azt jelzi, hogy a vendégek összesen hány éjszakát töltenek el egy adott szálláshelyen vagy térségben. Nem a vendégek számát, hanem az ott töltött éjszakák összegét méri.
- V4-es országok: a visegrádi együttműködés tagjai, vagyis Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország. Gazdasági és regionális összehasonlításokban gyakran együtt említik őket.
