A többutas csomagolás sok helyről eltűnik, miközben a vásárlók egyre gyakrabban szembesülnek a visszaváltás nehézségeivel.
Nem látványos összeomlásról van szó, inkább lassú kikopásról: a visszaváltható üvegek és más többutas megoldások egyre kevésbé vannak jelen a boltokban. A jelenségről Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában. Nem túl pozitív képet vázolt fel: az új rendszer nemcsak a vásárlók életét bonyolítja, hanem a régi, körforgásos logikát is háttérbe szorítja.
Két rendszer, egyre kevesebb visszaváltható üveg
Szabó György szerint az alapvető fordulatot az hozta, hogy az új, visszaváltási díjas rendszer bevezetésével a korábbi betétdíjas, többutas csomagolási megoldás gyakorlatilag elveszítette a pozícióját. Az új szabályozást a szakmai szervezet önmagában üdvözölte, mert az eldobható, egyutas csomagolásokra is kiterjesztette a visszaváltási logikát. A gond ott kezdődött, hogy közben
nem maradt kötelező a régi többutas rendszer fenntartása.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy sok kereskedő egyszerűen kiszállt. Szabó György elmondta, hogy létezik olyan áruházlánc, amely már az összes többutas, visszaváltható csomagolásban forgalmazott terméket kivezette.
A vásárlónak sem jó
Az új rendszer egyik legkézzelfoghatóbb problémája, hogy az üzleteknek csak azt a terméket kell visszavenniük, amelyet maguk is forgalmaznak. Nem elég tehát, hogy ugyanarról a márkáról legyen szó. Ha az adott bolt nem pontosan azt a kiszerelést árulta, a palack a vásárlónál marad.
Ez különösen akkor válik bosszantóvá, amikor valaki egy drágább üveget szeretne visszaváltani, de egyszerűen nem talál hozzá megfelelő helyet.
A rendszer így nemcsak kényelmetlenebb lett, hanem kiszámíthatatlanabb is.
Amikor a 25 forint már nem ösztönöz
A műsorban szó esett az automatákról is. Szabó György saját tapasztalata szerint még a rendszeresen visszaváltók között is sokan vannak, akik nem igazodnak el könnyen a különböző jelölések között. Erre rakódik rá az ösztönzők problémája: az 50 forint még lélektani határ lehet, a 25 forintos visszaváltási összeg viszont sokak számára már túl alacsony.
A leirat szerint a szörpös üvegek betétdíja körülbelül 175 forint, a borosoké 100–130 forint, a sörösüvegeké viszont jelenleg csak 25 forint. Ez az a szint, amelynél sokan már nem különítik el a csomagolást, még akkor sem, ha egyébként visszavinnék.
Környezetbarát lenne, ha körforgásban maradna
Az üveg előállítása energia- és erőforrás-igényes, vagyis önmagában nem „zöldebb” csak attól, hogy üvegből van. Ha egy többutas palack 6–8 alkalommal újra használatba kerül, akkor környezetvédelmi szempontból már kedvezőbb lehet az egyutas csomagolásnál.
Különösen beszédes, hogy van olyan hazai gyártó, amely üvegmosóba ruházott be a rendszer fenntartása érdekében, mégis azt a visszajelzést kapja a kereskedőktől, hogy inkább ne küldjön többutas csomagolást. Közben az Európai Bizottság csomagolási hulladékkal kapcsolatos szabályozási iránya, a PPWR, a következő években célértékeket ír elő ezen a területen is.
A mostani helyzet tanulsága egyszerű: attól, hogy valami visszaválthatónak látszik, még nem biztos, hogy valóban könnyen vissza is váltható. Ha a többutas csomagolás eltűnik a polcokról, később jóval nehezebb lesz újra felépíteni azt a rendszert, amelyben valóban körforgásban maradhatna.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szabó György: a Humusz Szövetség alelnöke.
- Humusz Szövetség: magyar környezetvédő szervezet, amely a hulladékcsökkentés és a fenntarthatóbb fogyasztás kérdéseivel foglalkozik.
- Többutas csomagolás: olyan palack vagy üveg, amelyet használat után nem kidobnak, hanem visszagyűjtenek, megtisztítanak és újra forgalomba hoznak.
- Visszaváltási díjas rendszer: olyan rendszer, amelyben a vásárló a csomagolásért külön díjat fizet, majd azt visszakapja, ha az üveget vagy palackot visszaviszi.
- PPWR: az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete, amely a következő évekre több célértéket is meghatároz a csomagolásokkal kapcsolatban.
